A klímaváltozás egyre súlyosabb pénzügyi kockázatot jelent Európa számára: miközben a szélsőséges időjárási események miatt keletkező károk nagysága folyamatosan nő, a veszteségek jelentős része továbbra is biztosítatlan marad. Az Európai Bizottság ezért új Klímabiztosítási Szövetséget hoz létre, amely a biztosítók, befektetők, hatóságok, kockázatmodellezők és biztosítottak együttműködésével keresné a megoldást a kontinens növekvő biztosítási védelmi résére.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-i, az Unió helyzetéről szóló beszédében „az igazság nyarának” nevezte az idei időszakot. A szélsőséges időjárási események Európa szinte valamennyi részét érintették: a Bizottság elnökének beszámolója szerint mintegy 660 ezer hektár égett le, 12 millió tonna termés semmisült meg, a hőhullámokhoz pedig több mint 35 ezer többlethalálozás kapcsolódott.

A károk pénzügyi oldala legalább ilyen fontos. Az Európában bekövetkező katasztrófaveszteségeknek mindössze mintegy 25 százalékát fedezi magánbiztosítás – emelte ki von der Leyen. Ez azt jelenti, hogy a veszteségek jelentős része a háztartásokra, vállalkozásokra és végső soron az állami költségvetésekre hárulhat.

Növekvő károk, lassabban bővülő biztosítási védelem

A jelenség nem új. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2025-ös elemzése szerint 1980 és 2023 között az EEA-38 országokban a szélsőséges időjárási és éghajlati eseményekhez kapcsolódó gazdasági veszteségek meghaladták a 790 milliárd eurót. Az időszak egészét tekintve a legtöbb országban a károk több mint fele nem volt biztosítva, 17 országban pedig a biztosítási védelmi rés 90 százalék felett volt. Magyarország is ebbe a csoportba tartozott.

Az EEA adatai arra is rámutatnak, hogy a teljes gazdasági veszteségek gyorsabban növekedtek, mint a biztosított károk. A 30 éves mozgóátlag alapján a teljes veszteség 2009 és 2023 között 13,8 milliárd euróról 21,5 milliárd euróra emelkedett, miközben a biztosított veszteségek átlaga 2,7 milliárd euróról 4,2 milliárd euróra nőtt. Vagyis a biztosítási fedezet bővült, de nem olyan ütemben, mint maga a kitettség.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) természetikatasztrófa-biztosítási védelmi résről készített dashboardja 30 európai ország adatait vizsgálja, és külön mutatja a jelenlegi, illetve az 1980–2024 közötti történelmi biztosítási rést. Az EIOPA szerint az adatok alapján a szélsőséges időjárási eseményekhez kapcsolódó veszteségeknek történetileg nagyjából csak egynegyedét fedezte biztosítás.

Közös európai megoldás körvonalazódik

A Bizottság most létrehozandó Klímabiztosítási Szövetségének célja, hogy az érintett szereplők együtt keressenek olyan megoldásokat, amelyek növelhetik a biztosítási fedezetet és javíthatják Európa alkalmazkodóképességét. A kezdeményezés egy szélesebb uniós alkalmazkodási csomag része: a Bizottság új éghajlati rezilienciakeretet is előkészít, amely az Európa 100 legsérülékenyebb területén jelentkező kockázatokat vizsgálná.

Az uniós intézmények számára nem teljesen új a gondolat, hogy a kockázatok megosztásával lehetne mérsékelni a biztosítási védelmi rést. Az EIOPA és az Európai Központi Bank (EKB) 2024-es közös tanulmánya egy olyan uniós szintű, köz- és magánszereplőkre épülő viszontbiztosítási rendszer lehetőségét vázolta fel, amely több ország és több kockázattípus összekapcsolásával növelhetné a magas kockázatok fedezhetőségét. A finanszírozást kockázatalapú díjak biztosíthatnák.

Az Európai Bizottság már 2022-ben elindította a klímareziliencia-párbeszédet, amelynek 2024-ben közzétett végső jelentése többek között a biztosítási fedezet bővítését, a kockázatmegelőzést és a köz- és magánszféra együttműködését jelölte meg a klímavédelmi biztosítási rés szűkítésének lehetséges eszközeként.

A hangsúly így egyre inkább nem pusztán a károk megtérítésére, hanem a megelőzésre és az alkalmazkodásra kerül. Az EIOPA 2026 februárjában például olyan szabályozási megoldásokról indított konzultációt, amelyek jobban figyelembe vennék a természetikatasztrófa-kockázatokat csökkentő alkalmazkodási beruházásokat a Solvency II keretrendszerben. Ilyen intézkedés lehet például az árvízvédelmi megoldások vagy az épületek ellenállóbbá tétele.

Az uniós kezdeményezések mögött így egyre világosabban kirajzolódik az a felismerés, hogy a klímaváltozás nemcsak környezeti, hanem biztosítási és költségvetési kockázat is. Ha a károk gyorsabban növekednek, mint a biztosítási fedezet, a különbséget végül valakinek viselnie kell. Az új Klímabiztosítási Szövetség egyik fontos feladata ezért annak vizsgálata lehet, hogyan osztható meg ez a kockázat úgy, hogy közben a biztosítás továbbra is elérhető és megfizethető maradjon.

Von der Leyen azt is megerősítette, hogy az Európai Bizottság októberben mutatja be az új európai klímareziliencia-keretet, amely az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és a leginkább sérülékeny térségek ellenálló képességének erősítését szolgálja.