Az MNB adatai szerint az első félév végére a biztosítási szektor díjbevétele elérte az 1083 milliárd forintot, ami 3,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. Rövidesen sor kerülhet a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) feltételeinek módosítása a termékkör vonzerejének további növelése érdekében – többek között ez hangzott el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett esztergomi XXII. Biztosításszakmai Konferencián.
Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy összességében pozitív trendek tapasztalhatók a biztosítási szektorban: a kumulált díjbevétel értéke az első félév végére elérte az 1083 milliárd forintot, az év végére ez a szám megközelítheti a 2300 milliárd forintot is. A befektetett eszközök értéke 15 százalékos növekedést mutatva meghaladta a 4700 milliárd forintot. A nem-élet üzletágban év/év alapon 7 százalékkal nőttek a díjbevételek, ezen belül különösen a vállalati vagyonbiztosítások szegmense bővült, itt a növekedés mértéke 12 százalékos volt.
A GDP-arányos piaci penetráció kismértékben ismét növekedni tudott: a 2025 év végi 2,3 százalékról az idei első félévben 2,5 százalékra nőtt, újból közelítve az MNB által középtávra kitűzött 3 százalékos célértéket. Nagy Koppány kiemelte, hogy gyakorlatilag valamennyi területen a piaci verseny élénkülésének lehetünk tanúi: az öt legnagyobb biztosító piaci részesedése 2025-ben 62 százalékot tett ki. A javuló ügyfélértékek közül egyrészt az életbiztosítási piacon elérhető 2-3 százalékra nőtt reálhozamokat emelte ki, másrészt a lakásbiztosítási piacon jelentősen javuló ár-érték arányt: az egységi díjra jutó biztosítási összeg mértéke 2022 óta 17 százalékkal növekedett.
Az MNB adatai szerint az alkuszok értékesítési szerepe a nem-élet üzletágon belül különösen a gépjárműbiztosítások területén jelentős: a 2025-ben kötött kgfb-szerződések alkuszi részesedése 76 százalék (ebből online alkusz 32%), a casco területén 70 százalék (ebből online alkusz 14%). A lakásbiztosítási értékesítésben még jelentős potenciál látható, itt az alkuszi arány tavaly mindössze 27 százalékos volt.
Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke arra mutatott rá, hogy a meglévő pozitív trendek mellett számos kihívás is jelen van a biztosítási piacon. A növekvő díjbevételek ellenére a piac reálértéken továbbra sem képes érdemben elszakadni a 15-20 évvel ezelőtti szinttől. Bár társadalmi szinten magas a biztosítási szektor iránti bizalom, a lakossági megtakarítások aránya a – nyugdíjbiztosításokat is magában foglaló – életbiztosítások területén évek óta változatlanul 5 százalékon áll.
A MABISZ elnöke elmondta, hogy a lakásbiztosítási kampány idén a korábbinál kevesebb ügyfelet mozgatott meg, a felmondott szerződések 37 százaléka három évnél fiatalabb. A szövetség aktívan törekszik arra, hogy megakadályozza az úgynevezett protection gap kialakulását, vagyis azt, hogy az átkötött szerződések a korábbinál alacsonyabb védelmet biztosítsanak a szerződőknek.
Holló Bence a MABISZ stratégia céljai között említette előadásában a KATA újra elérhetővé tételét, egyszerűsítését és kiterjesztését, a nyugdíjcélú adókedvezményének valorizációját, és a digitalizáció terjedésével elérhető adminisztráció-csökkentési lépéseket. Emellett a szövetség folyamatos egyeztetést folytat az MNB-vel a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) feltételeinek átalakításáról annak érdekében, hogy e termékek vonzereje tovább javulhasson.
Molnár László, a FBAMSZ alelnöke a kétnapos konferencia kapcsán kifejtette, hogy az idei esemény középpontjában biztosítási szakmát jellemző személyes szolgáltatások fenntartása áll a gyorsan fejlődő technológiai környezetben. Az előadók elsősorban arra keresik a válaszokat, hogy az emberi tényező a jövőben hogyan képes hatékonyan hozzájárulni az e területen kulcsszerepet játszó bizalom fenntartásában és az ügyfélkiszolgálás további javításában.