Egyetlen másodpercnyi figyelmetlenség 50 km/h-nál is 14 métert jelent „vakon". A német biztosítók balesetkutatói most azt vizsgálták, melyik kezelési mód terheli a legkevésbé a járművezetőt.

A modern autók egyre több funkciót kínálnak a biztonság, a kényelem, a navigáció, a kommunikáció és a szórakozás területén. Ezeket érintőképernyővel, hangutasítással, valamint gombokkal, karokkal és kapcsolókkal lehet vezérelni. Minél kevésbé intuitív a kezelés, annál jobban elvonja a figyelmet a forgalomról, és annál veszélyesebb. Megbízható adat arról, hogy a vezetés közbeni figyelemelvonás milyen gyakran okoz balesetet, nincs: a bizonyítás nehéz, a látencia pedig magas.

A német biztosítók szövetségének (GDV) balesetkutató egysége, az UDV ezért megvizsgálta, hol rejlik a legnagyobb kockázat, és hogyan kell kialakítani az érintőképernyőket, a kormánygombokat és a hangvezérlést. „Sok autós a szemét az út és a kijelző között ide-oda váltogatja, ami azt az érzetet adja, hogy kontroll alatt tartja a helyzetet. Mégsem figyel igazán a forgalomra" – mondja Kirstin Zeidler, az UDV vezetője.

A számok magukért beszélnek: 50 km/h sebességnél egy másodpercnyi elterelődő figyelem 14 méternyi „vak" szakaszt jelent, és legalább további 24 méter fékút kell az megálláshoz. 100 km/h-nál ez már 28 méter vakon megtett út és legalább 70 méteres féktávolság.

Mit mutat a felmérés? A reprezentatív kérdőíves felmérés szerint a német autósok 54 százalékának van érintőképernyős autója, és közülük nagyjából 84 százalék legalább alkalmanként használja is. Az érintőképernyő-használók egyharmada tapasztalt már problémát amiatt, hogy a kezelés bonyolult volt, és vezetés közben túl sok figyelmet igényelt. A hangvezérlés az autósok 45 százalékánál elérhető, és 83 százalékuk legalább alkalmanként él vele. Közülük minden második mondta, hogy a rendszer már félreértette, vagy egyáltalán nem értette meg.

Három szabály a gyakorlatban

1. Hangvezérlés az összetett feladatokhoz. Telefonálás, navigáció, rádióadó vagy lejátszási lista kiválasztása: ezeket vezetés közben érdemes hangvezérléssel intézni. Így nem terhelődik a látás és a motorika, tehát ez vonja el a legkevésbé a figyelmet, feltéve, hogy a rendszer megbízhatóan működik. Ha nem, a sofőr kénytelen átváltani érintésre, és az előny elvész. Fontos, hogy a rendszer természetes beszédet is értsen, a nyelvjárásokat is, és zajos körülmények között (bekapcsolt rádió, nyitott ablak) is működjön.
2. Fizikai kapcsolók a vezetési alapfunkciókhoz. Az index, az ablaktörlő, a vészvillogó és a világítás kezelése maradjon fizikai kapcsolón, ahogyan a gyakran használt kényelmi funkciók (például hangerő) is. Ezek a megszokott helyen, tapintással megkülönböztethetően gyorsan és szemlevétel nélkül kezelhetők. A tapintható visszajelzés nélküli érintőgombok kedvezőtlenek.
3. Érintőképernyő a bonyolultabb, de nem sürgős feladatokhoz. Mentett célok, telefonszámok és járműbeállítások kiválasztásához a hangvezérlés után az érintőképernyő a második legjobb megoldás, ha gyorsan és hosszú pillantás nélkül használható. A képernyő legyen a természetes látótérben, a gyakori funkciók pedig közvetlenül elérhetők, nagy gombokkal. A menükben mélyen elrejtett funkciók magas figyelemelvonási kockázatot jelentenek.

A kutatók azt javasolják, hogy autóvásárláskor a kezelhetőséget is vegyük figyelembe, és próbaút közben alaposan teszteljük. A gyártók feladata az ablakos, intuitív kialakítás; a fogyasztók tájékozódását az EuroNCAP értékelései is segítik.

A vizsgálatról: az UDV vezetőszimulátoros vizsgálatában 130 vezetési tapasztalattal rendelkező személy vett részt (57% férfi, 43% nő). Vezetés közben kormánygombokkal, érintőképernyővel vagy hangvezérléssel kellett feladatokat végezniük, a figyelemelvonás mértékét pedig az ISO 26022 szabványos Lane-Change-Task módszerével mérték.