A banki hitelekhez kapcsolódó kockázatok biztosítókra történő átruházása egyre fontosabb szerepet kaphat az európai értékpapírosítási piac élénkítésében. Az Európai Bizottság szakértői ugyanakkor további tőkemegfelelési feltételeket tartanának szükségesnek a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében.
Az Európai Unió a banki finanszírozás és az értékpapírosítási piac fellendítését célzó intézkedésekkel párhuzamosan szigorúbb biztosítéki követelményeket vezethet be a banki hitelkockázatok átruházásában részt vevő biztosítókra. A javasolt szabályok különösen az úgynevezett fedezet nélküli, jelentős kockázatátruházási ügyletekre (unfunded significant risk transfer, SRT) vonatkoznának. A cél annak biztosítása, hogy a bankok kedvezőbb tőkekövetelményekhez juthassanak anélkül, hogy ezzel újabb pénzügyi stabilitási kockázatok keletkeznének.
A Bloomberg beszámolója szerint az Európai Bizottság számára készült szakértői vélemény azt javasolja, hogy az ilyen ügyletekben hitelvédelmet nyújtó biztosítóknak további szolvenciakritériumoknak kelljen megfelelniük, amennyiben a döntéshozók a konstrukciók számára a lehető legkedvezőbb banki tőkekövetelményeket támogatják. A kérdés az uniós értékpapírosítási szabályok szélesebb körű felülvizsgálatának részeként kerülhet napirendre.
A kockázat átruházása nem szünteti meg a veszélyeket
A jelentős kockázatátruházás lehetővé teszi, hogy a bankok hitelportfóliójuk veszteségeinek egy részét más piaci szereplőkre hárítsák át. Ez csökkentheti a bankoknál maradó kockázatot, és megfelelő szabályozási feltételek mellett mérsékelheti az általuk képzendő tőkét is. A biztosítók számára az ilyen ügyletek új befektetési és üzleti lehetőséget jelenthetnek.
A fedezettel biztosított (funded) konstrukciók esetében a befektetők likvid eszközöket helyeznek el, amelyekből a bank a szerződésben meghatározott veszteségeket fedezheti. A fedezet nélküli (unfunded) megoldásoknál ezzel szemben a bank egy biztosító vagy más hitelvédelmet nyújtó szereplő fizetési ígéretére támaszkodik. Ha a hitelportfólió veszteségessé válik, a bank tényleges kártalanítása attól függ, hogy a védelmet nyújtó fél képes és hajlandó-e teljesíteni kötelezettségét.
A konstrukció ezért a hitelkockázat mellett partnerkockázatot is hordoz. További problémát jelenthetnek a jogviták, például ha a biztosító vitatja, hogy bekövetkezett-e a szerződésben meghatározott hitelesemény, illetve a kártalanítás elhúzódásából eredő likviditási és elszámolási kockázatok.
A szakértői vélemény szerint a kedvezőbb tőkekezelés feltételeként előírt hitelminőségi és közzétételi követelmények mellett azt is vizsgálni kellene, hogy a biztosítók az előző három évben meghatározott szint felett tartották-e szolvenciamutatóikat.
A 2008-as válság tanulságai
A szabályozási vita egyik fontos előzménye az American International Group (AIG) amerikai biztosítócsoport 2008-as pénzügyi válság idején bekövetkezett megmentése. Az AIG jelentős mennyiségű, többek között másodrendű jelzáloghitelekhez kapcsolódó értékpapírra vállalt hitelvédelmet. Amikor ezek az eszközök súlyos veszteségeket szenvedtek el, a társaságra nehezedő kötelezettségek és likviditási nyomás rendszerszintű problémává váltak.
Az eset arra figyelmeztet, hogy a hitelkockázat átruházása önmagában nem garantálja a pénzügyi rendszer biztonságát: a veszteségek egy másik szereplőnél koncentrálódhatnak, és a stresszhelyzetben nyújtott védelem megbízhatósága döntő jelentőségűvé válhat.
A konstrukciók iránt több jelentős biztosítási szereplő is érdeklődik, köztük a Munich Re, az AXA, az AXIS Capital és a Liberty Mutual. Az ügyletek terjedésével ezért egyre fontosabbá válik, hogy a kockázatátruházás valóban működőképes védelmet jelentsen, és ne csupán a banki tőkekövetelmények csökkentésének eszköze legyen.
Az uniós döntéshozóknak így két szempont között kell egyensúlyt találniuk: az értékpapírosítási piac fejlődését és a banki hitelezés finanszírozását ösztönző szabályozás kialakítása mellett biztosítaniuk kell, hogy a kockázatok áthelyezése ne teremtsen új sérülékenységeket a biztosítási szektorban vagy a pénzügyi rendszer egészében.