Míg eddig az egészségügyi intézmények, vagy fenntartóik állták a mûhibaperekbõl adódó kártérítéseket, addig júliustól, az új Munka törvénykönyve szerint a súlyosan gondatlan, vagy a szándékos károkozás esetén az okozott kár teljes mértékét át lehet majd hárítani a munkavállalókra.

Mivel a kártérítési pereknél a kártérítés összege átlagosan 10-15 millió forint, kérdés, hogy ezt a bruttó150-180 ezer forintot keresõ orvosok hogyan fogják majd kifizetni. Eddig bármilyen kártérítési per indult egészségügyi intézmények ellen, a kórházak - ügyvédjeiken keresztül - vagy meg tudtak egyezni peren kívül, vagy ha vesztettek, fizetniük kellett. Az intézmények zömében biztosítást kötnek a mûhibaperekre, a kártérítést általában ötmillió forintig a biztosító állja, az ezen felüli részt viszont az kórháznak - praktikusan a fenntartónak - kell kigazdálkodnia.

„Eddig viszonylag egyszerû volt a képlet, mostantól viszont nem tudni, miként tudják majd a betegek az igazukat érvényesíteni, ha egyszer nincsen pénze az orvosnak” – mondta a hvg.hu -nak Ábrahám László, mûhibaperekre szakosodott ügyvéd.

Elméletben létezhetnek olyan biztosítások, amik védenék az orvosokat, jelenleg még sincs ilyen a piacon – közölte Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. „Vagy a kórház köt biztosítást a dolgozók okozta kárra, ami ebben az esetben nem használható, vagy magánorvosok kötnek a praktizálásuk feltételeként. Egyik sem alkalmas jogilag arra, hogy a dolgozót megvédje egy magasabb összegû kártérítés esetében” - tette hozzá.

Kovácsy Zsombor ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke szerint elképzelhetõ, hogy a biztosítási piac rámozdul majd erre a piaci résre, bár szerinte sokatmondó, hogy most az intézmények kötnek ugyan biztosítást, de a választék nagyon szegényes.