Európa is öregszik, mivel az emberek tovább élnek és kevesebb gyermekük van. Jövõ évtõl az EU dolgozó népessége már elkezd zsugorodni. A nyugdíjak egyre nagyobb pénzügyi terhet jelentenek a nemzeti költségvetésekre, különösen akkor, amikor a helyzetet még pénzügyi és gazdasági válság is súlyosbítja. Az erõfeszítések támogatására az Európai Bizottság készített egy fehér könyvet a megfelelõ, biztonságos és fenntartható nyugdíjakról. Ez azt vizsgálja, hogy az EU és a tagállamok hogyan tudnak megbirkózni a nyugdíjrendszereket érintõ legfontosabb problémákkal. A fehér könyv felvet egy sor kezdeményezést, amelyek segíthetik a megfelelõ feltételek kialakítását ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak azok, akik erre képesek – javítva így az egyensúlyt a munkában, illetve a nyugdíjban töltött idõ között; biztosíthatják, hogy a külföldre költözõk megtarthassák nyugdíjjogosultságukat; segíthetik a személyes megtakarításokat és biztosíthatják a nyugdíjígérvények megvalósítását, és azt, hogy a nyugdíjasok megkapják azt, amire korábban számítottak.

A fehér könyv brüsszeli sajtóbemutatóján Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelõs biztos elmondta: „Csak akkor tudunk megfelelõ nyugdíjakat biztosítani a jövõben, ha mindvégig kitartunk reformelkötelezettségünk mellett. Az öregedés hatása immár kézzelfogható – a népességrobbanás korosztálya most megy nyugdíjba és kevesebb fiatal lép be a munkaerõpiacra. De még nincs túl késõ, hogy megküzdjünk ezekkel a kihívásokkal”. A biztos hozzátette, hogy fontos a nyugdíjkorhatár emelése, megemlítve, hogy egy mostani Eurobarométer felmérés szerint a nyugdíjkorhatár elérése után sokan maradnának továbbra is a munkaerõpiacon, ha a feltételek megfelelõek lennének.

Mivel 2012 az aktív idõsödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve, a fehér könyv egy 2010 júliusában indított széles körû konzultáció eredményeire is építhet. A fehér könyv több különbözõ szakpolitikai területet érint, és teljes mértékben összhangban van a Bizottság 2012. évi éves növekedési felmérésével. Az uniós szintû intézkedések támogatják és kiegészítik a nemzeti nyugdíjreformokat.

A fehér könyv többek között a következõket javasolja:

• Jobb lehetõségek megteremtése az idõs munkavállalók számára, felszólítva a szociális partnereket, hogy alakítsák át a munkahelyi és munkaerõ-piaci gyakorlatokat és felhasználva az Európai Szociális Alapot az idõsebb munkavállalók munkába állítására. Az aktív idõsödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve, 2012 egyik legfontosabb központi eleme annak lehetõvé tétele, hogy az emberek tovább dolgozhassanak;
• Kiegészítõ magánnyugdíjrendszerek létrehozása, bátorítva a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki ilyen rendszereket, és a tagállamokat, hogy optimalizálják az adóztatást és más ösztönzõket;
• A kiegészítõ nyugdíjrendszerek biztonságosságának javítása, többek között a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekrõl (IORP) szóló irányelv felülvizsgálatával és a fogyasztók jobb tájékoztatásával;
• - A kiegészítõ nyugdíjak összeegyeztetése a mobilitással, olyan jogalkotás révén, amely védi a mobil munkavállalók nyugdíjjogait és elõsegítve uniós szintû nyugdíjkövetõ szolgáltatások létrehozását. Ez tájékoztatással szolgálhat az emberek számára a nyugdíjjogosultságokról és a nyugdíjba vonulás után várható jövedelmükrõl.
• - A tagállamok bátorítása, hogy segítsék elõ a munkában töltött idõ növelését, összekapcsolva a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal, korlátozva a korkedvezményes nyugdíjazási lehetõségeket és megszüntetve a nõk és férfiak nyugdíjkorhatára közötti különbséget.
• - A nyugdíjak megfelelõségének, fenntarthatóságának és biztonságosságának további nyomon követése és a tagállami nyugdíjreformok támogatása.

2060-ra egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú polgár marad

A nyugdíjasok az EU népességének jelentõs részét teszik ki (120 millió fõ, azaz 24 %) és ez gyorsan növekszik, különösen ahogy a népességrobbanás korosztálya eléri a nyugdíjkorhatárt és az aktív munkaképes korúak száma esik. 2008-ban minden legalább 65 éves uniós polgárra négy munkaképes korú (15–64 év közötti) személy jutott. 2060-ra egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú polgár marad. A demográfiai öregedés hatását tovább súlyosbítja a gazdasági válság. A nyugdíjak ma már az állami kiadások igen nagy részét jelentik: átlagban a GDP 10 %-át, ami 2060-ra feltehetõen 12,5 %-ra nõ. Bár az országok hasonló demográfiai kihívásokkal néznek szembe, mégis meglehetõsen különbözõ helyzetben vannak: Írország például a GDP 6 %-át, míg Olaszország a GDP 15 %-át költi állami nyugdíjakra. Míg a válság a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket a csökkenõ foglalkoztatottságon, és az így csökkenõ nyugdíjjárulékokon keresztül érinti, a tõkefedezeti nyugdíjrendszereket a zuhanó eszközértékek és a kisebb hozamok sújtják.

Noha a nyugdíjrendszerek alapvetõen a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az EU tud segítséget nyújtani: jogalkotással olyan ügyekben, amelyek a belsõ piac mûködését érintik, pénzügyi támogatással az idõsebb munkavállalóknak a munkaerõpiacon tartásához, szakpolitikai koordinációval és kölcsönös tanulással. A nyugdíjrendszerek reformjainak értékelése szerepel az Európa 2020 stratégiában. 2011-ben 16 tagállam kapott országspecifikus ajánlásokat a nyugdíjakról, és további öt a velük kötött egyetértési megállapodás részeként vállalta a nyugdíjrendszer reformját.