Az agárbiztosítási ágazat immár négy éve veszteségesen mûködik. Az itthon jelen lévõ négy nagy külföldi tulajdonban álló biztosítóból (Groupama Garancia, Allianz, Generali és K&H ) kettõ már a piacról való kivonulást fontolgatta – mondta Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) mezõgazdasági bizottságának vezetõje a Szabadföldnek. Várakozásra bírta azonban a biztosítókat a kormány kárenyhítési rendszer átalakítására vonatkozó szándéka.

Mivel a károk egy részét – mint a belvíz vagy a tavaszi fagy – piaci alapon nem biztosítják, a kárenyhítési rendszernek kell kiegészítenie a biztosítók tevékenységét.

A 2007-ben létrehozott Agrár Kárenyhítési Alap lényege az volt, hogy minden, a gazdák által befizetett forint mellé egy másikat tett az állam – a kassza azonban jórészt üres maradt. Ma már az õstermelõk kivételével szinte mindenkinek kötelezõ belépni. A gazdák azonban elégedetlenek a mûködésével, mivel kiszámíthatatlan, hogy mekkora kárenyhítésre számíthatnak.

A Szabad Föld Online információi szerint az új kárenyhítési rendszerbe egy minimális birtoknagyság felett kötelezõ lenne belépni minden gazdálkodónak: a díjat adott esetben levonhatná az állam a földalapú támogatásból. Sõt akitõl így, utólag kell beszedni a pénzt, az nem számíthat kárenyhítésre sem.

A mezõgazdasági biztosítók ügyfélköre majdhogynem állandó: idén a díjbevétel ugyan növekedett, de ennek oka inkább a magasabb termésárakban keresendõ. A teljes növénybiztosítási piac díjbevétele tavaly összesen hatmilliárd forint volt.