Az európai társasági jog szabta egységes szabályoknak köszönhetõen az egész Európai Unióban hasonló védelemben részesülnek a részvényesek, a hitelezõk és minden más olyan szereplõ, akit érint a gazdasági társaságok tevékenysége. A társasági jog a jogbiztonságnak és a részvényesi jogok védelmének nélkülözhetetlen kelléke. Bár a tagállamok jogi hagyományai különböznek, és szervezeti formáikat tiszteletben kell tartani, az alapvetõ szabályok harmonizálásának köszönhetõen a cégek mégis könnyebben tudják szolgáltatásaikat és termékeiket az Unió valamennyi fogyasztójának kínálni. A határokon átnyúló kereskedelem bõvülése és az elektronikus kereskedelem fejlõdése sok lehetõséget tartogat a vállalkozások és a fogyasztók számára, de kihívás elé is állítja a meglévõ társasági jogi keretet. Ezért végig kell gondolni, hogy a meglévõ keret hogyan igazítható a huszonegyedik századi megváltozott körülményekhez. Korunk kihívásai ráadásul nemcsak tisztán jogi szempontból igénylik a társasági jog felülvizsgálatát, hanem a vállalatirányás, a vállalkozások szociális felelõsségtudata és a vállalkozásoknak az innovációban és a növekedésben betöltött kulcsszerepe szempontjából is.

Michel Barnier, a belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs biztos kijelentette: „Az európai társasági joggal kapcsolatos uniós politika kialakítása olyan kihívás, amelynek meg kell felelnünk. A társasági jog rendbetétele megkönnyíti a vállalkozások uniós léptékû fejlõdését, márpedig ez a részvényeseknek és a fogyasztóknak egyaránt érdeke. Változásban van a társasági jog alkalmazásának terepe, ezért meg kell fontolni, hogyan igazítható hozzá legjobban a szabályozási keret. Ezért kérem most fel az érdekelteket, hogy vegyenek részt a ma induló konzultáción.”

Milyen kérdéseket érint a nyilvános konzultáció?

A kérdések egyaránt vonatkoznak az európai társasági jog általános fejlõdési irányára és olyan konkrét kezdeményezésekre, amelyekre a jövõben sor kerülhet. A konzultáció a következõ tárgykörökre terjed ki:

• Az európai társasági jog céljai és hatálya – Mik legyenek az európai társasági jog fõ céljai? A hatályos szabályok megfelelnek-e a jelenlegi kihívásoknak? Milyen területeken van szükség a továbbfejlesztésükre? Hogyan viszonyuljon a társasági jog a vállalatirányításhoz?
• Az európai társasági jog egységes szerkezetbe foglalása – Érdemes-e a társasági jogi tárgyú meglévõ irányelveket egyetlen jogi eszközben egyesíteni, és ezáltal a jogi keret megértését és alkalmazását megkönnyíteni?
• Az európai szintû társasági jogi formák jövõje – Mik az európai társasági jogi formák elõnyei és hiányosságai? Felülvizsgálatra szorulnak-e a meglévõ társasági jogi formák? Érdemes-e helyettük más eszközöket keresni?
• A gazdasági társaságok határokon átívelõ mobilitása – Mivel lehetne megkönnyíteni a társaságok székhelyének határokon átívelõ áthelyezését? Mi a helyzet akkor, ha egy társaság más-más tagállamban lévõ társaságokra válik szét? Felülvizsgálatra szorulnak-e a határokon átnyúló cégegyesítés szabályai?
• Vállalatcsoportok, vagyis egyetlen cégvezetés vagy irányítás alá tartozó társaságokból álló csoportok – Szükség van-e uniós politikai fellépésre ezen a területen?
• Az európai társaságok tõkeszabályozása – Módosításra, illetve aktualizálásra szorulnak-e a jelenleg hatályos minimális tõkekövetelmények és tõkefenntartási szabályok?

A konzultáció 2012. május 14-ig tart. A beérkezett válaszokat az Európai Bizottság elemzi, majd az eredményekrõl összefoglaló nyilatkozatot tesz közzé. Ezután kerül majd sor az utánkövetési intézkedésekre. 

Mire terjed ki az európai társasági jog?

A társasági jog európai szintû meglévõ szabályozása számos irányelvbõl és rendeletbõl áll. Az európai társasági jog harmonizációja a következõkre terjed ki: a részvényesek és mások érdekeinek védelme, a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságok tõkéjének létrehozása és fenntartása, a nyilvános vételi ajánlatok, a fióktelepekre vonatkozó adatközlési kötelezettségek, az egyesítések és szétválások, az egyszemélyes korlátolt felelõsségû társaságokra vonatkozó minimális szabályok, a részvényesek jogai és a kapcsolódó területek, például a pénzügyi jelentéstétel és a számvitel. Kiterjed továbbá a különféle európai jogi formák – például az európai részvénytársaság (SE), az európai gazdasági egyesülés (EGE) és az európai szövetkezet (SCE) – szabályozására is.

A Bizottság 2011-ben ehhez hasonló konzultációt indított a vállalatirányítás tárgyában. A két politikai terület szoros kapcsolatban áll egymással, mivel a vállalatirányítás egyes szabályairól a társasági jog rendelkezik, másfelõl pedig a társasági jog jelentõs részben vállalatirányítási kérdéseket érint. Az egyöntetûség érdekében tehát az e két területet érintõ esetleges utánkövetési kezdeményezéseket a Bizottság egyszerre fogja bejelenteni 2012 második felében.