Egyáltalán, ki tervez ma már nyugdíjba vonulni?
2012.02.21
A nyugdíjba vonulás alapesetben mindenki számára azt az idõszakot jelenti, amikor lezárulnak a munkával töltött évek, és helyébe a család, a barátok, az utazás és a hobbikkal való foglalkozás lép. Sajnos ma már kevesen engedhetik meg ezt maguknak: egy friss felmérés szerint az emberek többsége jelenlegi munkahelyén maradna, vagy új állás után nézne a nyugdíjkorhatár betöltése után is.

A CareerBuilder legfrissebb tanulmánya szerint, a megkérdezett 60 év feletti munkavállalók 57%-a új állást keresne, miután nyugdíjba vonulna jelenlegi munkahelyérõl.
A felmérés során a válaszadóktól megkérdezték, szerintük leghamarabb mikor tudnak majd valóban nyugdíjba vonulni. Tízbõl több mint egy munkavállaló (11%) azt felelte, hogy egyáltalán nem hiszi, hogy valaha is képes lesz visszavonulni, a többség (26%) 1-2 éven belül tervezi, akadtak azonban olyan válaszadók is (4%), akik úgy tervezik, több mint tíz évet munkában töltenek még.


Mennyire értékelik a munkaadók az idõsebb dolgozókat?

A mostani lanyha munkaerõpiacon az idõsebb dolgozóknak még nagyobb kihívást jelent a fiatalabbakkal szemben folytatott verseny. A felmérés eredményei alapján azonban munkaadók is felismerték már, hogy az idõskorú dolgozók is értéket tudnak teremteni a cég számára. A megkérdezett munkaadók 43%-a válaszolta azt, hogy tervez idén 50 év feletti munkavállalót felvenni.

Mivel az idõsebb munkavállalók gyakran találják szembe magukat azzal a problémával, hogy koruk miatt hátrányos megkülönböztetésben van részük, sokszor olyan munkára jelentkeznek, amely képzettségüknek nem megfelelõ, ezért még a túlkvalifikáltság is hátrányos helyzetbe hozza õket. A felmérés azonban erre is rácáfolt, mivel a munkáltatók 75%-a azt válaszolta, hogy a túlképzett 50 év feletti munkavállalók pályázatát is mérlegelné.

Hogyan lehet a tapasztalatból elõnyt kovácsolni?


Az 50 év feletti, túlképzett munkavállalók jelentkezését is megfontoló munkáltatók közül 59% azért tenne így, mert véleményük szerint az idõsebb munkavállalók tudást, tapasztalatot hoznak a cégbe, és egyfajta mentori szerepet is be tudnak tölteni a többi munkavállaló számára.

Éppen ezért, az idõsebb munkavállalóknak az állásinterjú során mindenképp érdemes kiemelniük munka- és élettapasztalatukat, hiszen lehet, hogy ezáltal válnak a legmegfelelõbb jelöltté a pozícióra.

A felmérést végzõ szervezet alelnöke, Rosemary Haefner az alábbi tanácsokat fogalmazta meg a nyugdíjba vonulás után is munkaerõpiacon maradni szándékozók számára:

  • Ki kell használni az szakmai- és a valós életbõl szerzett tapasztalatot: az önéletrajz frissítésénél, illetve az állásinterjún érdemes átgondolni ezeket, legyen szó erõs vezetõi képességekrõl, vagy a nehéz anyagi körülményeket okozó válságos idõk átvészelésének képességérõl.
  • Másfajta érték teremtése a cég számára: ha valaki azt tervezi, hogy jelenlegi munkahelyén marad a nyugdíjkorhatár betöltése után, új utakat kell keresni a cég számára történõ értékteremtésben a mindennapi feladatok elvégzésén túl. Ilyen lehet egy mentori program elvégzése, vagy az újonnan felvettek betanítása.
  • Érdemes részmunkaidõt, vagy szabadúszó munkát is elvállalni: aki nem szeretne egyik napról a másikra felhagyni a munkával, annak érdemes lehet részmunkaidõt vállalni. A 60 év feletti munkavállalók 49%-a válaszolta, hogy nyugdíjas éveiben részmunkaidõben tervez dolgozni. Érdemes a személyzeti cégeknél, a baráti és szakmai ismerõsi köröknél is érdeklõdni részmunkaidõs, vagy ideiglenes, szabadúszó munkalehetõségek után.