Az életminõség javításához és Európa globális vezetõ szerepének megteremtéséhez mindhárom területen a köz- és magánszféra összehangoltabb innovációs erõfeszítéseire van szükség. A Bizottság ezért életre hívott két új – a nyersanyagellátásra, valamint a fenntartható mezõgazdasági fejlõdésre és termelékenységre összpontosító – európai innovációs partnerséget (EIP), valamint jóváhagyta az aktív és egészséges idõskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség 2011 februárjában indult kísérleti szakaszához kapcsolódó négyéves cselekvési tervet.

A népesség elöregedése az egyik legkomolyabb kihívás, amellyel Európának jelenleg szembe kell néznie. A 65 éves vagy annál idõsebb európai polgárok száma a következõ 50 év során várhatóan kétszeresére nõ, 87 millióról (2010) 148 millióra (2060).

Jóllehet ez a demográfiai változás különleges kihívást jelent az európai egészségügyi ellátási és szociális rendszerek számára, arra is módot ad, hogy e rendszereket a betegek, az egészségügyi ellátórendszerek, valamint az innovatív ágazat érdekeit szem elõtt tartva alakítsuk át – olvasható a Bizottság közleményében.

Az egészségben töltött, aktív idõskorra irányuló európai innovációs partnerség létrehozásával ezekre a kihívásokra igyekeznek válaszokat találni. 2011 novemberében stratégiai megvalósítási terv került benyújtásra, amely kiemelt területeket és konkrét fellépéseket határozott meg a hatóságok, a vállalkozások, valamint a civil társadalom számára.

A Bizottság ma kiadott közleményében az egyedi fellépések végrehajtásával kapcsolatban a következõ konkrét intézkedéseket határozta meg:

• az érdekeltek felkérése a szerepvállalásra;
• innovatív ötletbörze létrehozása;
• szabályozási és szabványosítási kérdések megoldása.

A felsorolt intézkedések eredményeképpen javulni fog az idõsödõ polgárok életminõsége, az idõs embereknek is lehetõségük nyílik majd arra, hogy a társadalom aktív tagjai legyenek, valamint csökkenni fog az egészségügyi ellátórendszerekre nehezedõ nyomás. A felsorolt célok megvalósulása egyúttal a fenntartható növekedést is elõsegíti.

A Bizottság korábbi kötelezettségvállalásainak megfelelõen megerõsítette, hogy kész támogatni a stratégiai megvalósítási terv végrehajtását, különösen az alábbi intézkedések által:

• A Bizottság a mai napon elsõ alkalommal felkéri az érdekelteket, hogy kötelezzék el magukat konkrét fellépések megtétele mellett az egészségben töltött, aktív idõskor területét érintõ innováció terén;
• 2012 áprilisában innovatív ötletbörzét hoz létre, melynek segítségével az érdekeltek együttmûködõ partnereket kereshetnek, tapasztalatokat cserélhetnek, valamint közkinccsé tehetik tudományos felismeréseiket;
• összehangolja az uniós finanszírozási eszközöket (versenyképességi és innovációs program (CIP), hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram, egészségügyirogram) és ezek hatékony felhasználására törekszik;
• továbbá foglalkozik a szabályozási és szabványosítási kérdésekkel például oly módon, hogy támogatja az interoperabilitás vizsgálatára, a minõségi címkék alkalmazására és az e-egészségügy tanúsítására vonatkozó új uniós keret kidolgozását.

John Dalli, egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos hangsúlyozta: „Az egészségben töltött, aktív idõskor központi jelentõséggel bír polgáraink számára, meghatározó az egészségügyi ellátórendszerek életképességének szempontjából, ugyanakkor fontos lehetõseket jelent az ipar számára is. A Bizottság elkötelezetten támogatja a 2011. évi partnerség keretében elfogadott prioritási területek gyors megvalósítását. Célunk, hogy az elkövetkezõ két évben kézzelfogható eredményeket tudjunk felmutatni.”

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Az egészségben töltött, aktív idõskorra irányuló európai innovációs partnerség lehetõvé teszi azt, hogy javítsuk idõs embertársaink egészségi állapotát és életminõségét, valamint biztosítsuk egészségügyi ellátórendszerünk hosszú távú fenntarthatóságát. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy járuljanak hozzá erõfeszítéseinkhez, és nyújtsanak támogatást ahhoz, hogy megküzdhessünk a demográfiai változásokkal járó kihívásokkal.”

Az európai innovációs partnerségek új megközelítést alkalmaznak a kutatás-fejlesztés-innováció teljes láncának megerõsítésére, és az innovatív megoldások elterjedésének felgyorsítása érdekében határokon és ágazatokon átívelõ együttmûködésre ösztönzik a köz- és magánszféra érdekelt feleit. Meghatározásra került egy 2020-ig megvalósítandó, ambiciózus célkitûzés, ugyanakkor az elsõ eredmények már 1–3 éven belül várhatók.

Az európai innovációs partnerség által megtestesített új koncepciót az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésû kiemelt kezdeményezése vezette be. Az EIP célja az európai kutatási és innovációs rendszerben rejlõ hiányosságok, szûk keresztmetszetek és gátak felszámolása, amelyek a jó elképzelések megvalósítását és piaci bevezetését akadályozzák vagy hátráltatják. Ide tartozik az alacsony beruházási arány, az idejétmúlt szabályozás, a szabványok hiánya és a piacok széttöredezettsége. A partnerségeket minden esetben egy, az érintett szakpolitikai területért vagy területekért felelõs európai biztos vagy biztosok által elnökölt, és a tagállamok képviselõit (minisztereit), európai parlamenti képviselõket, iparágvezetõket, kutatókat és más kulcsszereplõket tömörítõ irányítócsoport vezeti. Az európai innovációs projektek résztvevõi meghatározzák a szûk keresztmetszetek megszüntetéséhez szükséges lépéseket (további technológiai fejlesztések, a piaci keretek javítása, a kereslet ösztönzése), valamint a köz- és magánszféra fellépésének élénkítését szolgáló intézkedéseket hoznak. A projektek nem helyettesítik a finanszírozási programokat vagy szabályozási eljárásokat, de közös platformot biztosítanak az együttmûködéshez.