Európai szinten idén második alkalommal kerül sor az egyenlõ fizetés napjára, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg. Az uniós szintû esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nõknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak. Az Európai Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet az Unió egész területén érvényesülõ, nemek közötti bérszakadékra. Az idei egyenlõ fizetés napján, amely a március 8-i nemzetközi nõnap elõtt kerül megrendezésre, különös hangsúlyt helyeznek a munkaadókra.

„Az egyenlõ fizetés európai napja arra emlékeztet bennünket, hogy (akár csak) január 1-je óta hány napot, illetve hány órát dolgoztak a nõk ingyen. Az egyenlõ munkáért egyenlõ bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerzõdésekben. Legfõbb ideje, hogy mindenütt érvényesítsük is a gyakorlatban” – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és a jogérvényesülésért felelõs uniós biztos.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4%-os volt a különbség a nõk és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17% körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhetõ meg. Az arány az egyes tagállamokban igencsak eltérõ: Lengyelországban például körülbelül 2%, míg Észtországban a 27%-ot is meghaladja.

Forrás: Eurostat

A nemek közötti bérszakadék – amely a gazdaságban dolgozó nõk és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentõs különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggõ problémát tükrözi: sok nõ veszi igénybe a szülõi szabadságot és csak részmunkaidõben vállal munkát. Az általánosságban enyhén pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nõ: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában.

A figyelemfelkeltõ intézkedések döntõ szerepet játszanak a munkáltatók, a munkavállalók és az érintettek tájékoztatásában arról, hogy miért áll fenn még mindig és hogyan csökkenthetõ a nemek közötti bérszakadék. Az új eszközök a következõk:

• Az azzal kapcsolatos vállalati képzések és bevált gyakorlatok cseréje, hogy miért éri meg egy vállalatnak fenntartani a nemek közötti egyenlõséget, módszerek és eszközök a vállalatoknál tapasztalható nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében;
• A nõk és férfiak közötti béregyenlõtlenségeket bemutató videoklip;

• Frissített kampány weboldal, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentése terén a szociális partnerek közötti kollektív megállapodások jelentõségérõl szóló új részt, a munkahelyen a nemek közötti bérszakadék meghatározására szolgáló eszközöket, valamint a béregyenlõség kollektív megállapodásokba való beépítésével kapcsolatos ellenõrzõlistát tartalmaz.
• Nemzeti események 17 uniós tagállamban a béregyenlõtlenségekrõl szóló tájékoztatás érdekében.

Az okok sokrétûsége miatt a nemek közötti bérszakadék csökkentése többszintû fellépést igényel, ezért a Bizottság e kérdésben szorosan együttmûködik a tagállamokkal: 2011 decemberében például találkozót rendezett a bevált gyakorlatok cseréje céljából. A német kormány bemutatta az általa 2009-ben elindított eszközt (Logib-D szoftver), amely lehetõvé teszi a vállalatok számára, hogy elemezzék a szervezetükön belül fennálló, nemek közötti bérszakadékot. Ausztria új jogalkotási intézkedéseket terjesztett elõ a vállalatokon belüli jövedelem-transzparencia javítása érdekében, amelyek magukban foglalják a bérszakadékra vonatkozó éves jelentés kötelezettségét.

Az egyenlõ fizetésrõl szóló uniós és nemzeti jogszabályoknak köszönhetõen ma már ritkábban fordul elõ közvetlen diszkrimináció, vagyis az azonos munkát végzõ férfiak és nõk fizetése közötti különbség. A bérszakadék fogalma azonban ennél tágabb és tükrözi a teljes álláspiacon érvényesülõ folyamatos egyenlõtlenséget.