A világon jelenleg ez a domináns formája a biztosításnak, a fejlett világban 60 százalék ez az arány. Szerbiában a rossz gazdasági helyzet, az alacsony életszínvonal, valamint a kilencvenes évekbõl húzódó, pénzintézmények iránti bizalmatlanság miatt az életbiztosítás még nem ilyen fejlett, de növekvõ tendenciát mutat – nyilatkozta a Magyar Szónak prof. dr. Dragan Mrksic, a biztosítóintézet életbiztosítási részlegének igazgatója.

Néhány évvel ezelõtt az életbiztosítás az összes megkötött biztosításnak csupán néhány százalékát tette ki, jelenleg ez a szám már elérte a 16 százalékot. A tapasztalat azt mutatja, hogy a biztosítottak 98 százaléka megéli a futamidõ lejártát, csupán valamivel kevesebb, mint két százalékban következik be halál – közölte Mrksic.

A legfejlettebb országokban a demográfiai mutatók igen rosszak, azaz mind kevesebb ember dolgozik, s mind több a nyugdíjas. Éppen ezért ott igen népszerû a magánnyugdíjpénztár és az életbiztosítás. Világos, hogy a szerb nyugdíjrendszer elsõ pillére is igen komoly gondokkal küzd, hiszen minden második nyugdíjat a költségvetésbõl fizetnek ki, s nem a nyugdíjpénztárból. Ráadásul, a nyugdíjak évrõl évre veszítik a lépést a fizetésekhez képest.

A 90-es évek hiperinflációja és a hitelüket vesztett pénzügyi intézmények, valamint az alacsony életszínvonal miatt igen fejletlen volt az életbiztosítás. Mostanra viszont Szerbiában is stabillá vált a pénzügyi helyzet, a dinár szintén stabil, s bár az életszínvonallal még mindig óriási bajok vannak, a lakosság egy része már képes elkülöníteni annyi pénzt, hogy megkösse az életbiztosítást.

Szerbiában mintegy 250 ezer ember teheti ezt meg, ami természetesen borzasztóan kicsi szám, még akkor is, ha valamekkora növekedést mutat.