Egyebek mellett olyan információkról is szó van, mint viselkedési szokásaink, helyzetünk vagy preferenciáink – ezek kapcsán a Bizottság szeretné biztosítani az egyének jogainak tiszteletben tartását. A most útjára indított nyilvános konzultáció keretében 2012. július 12-ig lehet észrevételeket tenni.
Egy átlagos polgár ma legalább két olyan tárggyal rendelkezik, amely csatlakozik az internethez, azonban ez a szám 2015-ig várhatóan hétre (világszinten összesen 25 milliárdra) fog nõni, 2020-ra pedig akár kétszer ekkora, 50 milliárd is lehet. Ez egy olyan lehetséges jövõt vetít elõre, amelyben számos mindennapos tárgy kapcsolódik egymáshoz. Például ha egy egyetemi oktató betegség miatt törli a reggeli óráját, automatikusan átállítható a hallgatók ébresztõórája és kávégépe, így a szerencsések egy órával tovább aludhatnak. Ha egy idõs ember elfelejti bevenni létfontosságú gyógyszerét, figyelmeztetõ üzenet küldhetõ egy közeli családtagnak vagy a helyi orvosi ügyeletnek, ahonnan valaki telefonon ellenõrizheti, minden rendben van-e.
Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelõs alelnöke ezt mondta: „A tárgyak internete, a mindennapi tárgyainkba beépített intelligencia a közeljövõ nagy újdonsága lesz. Szeretném elérni, hogy ez a technológia gazdasági és társadalmi céljainkat szolgálva, magánéletünket és etikai értékeinket tiszteletben tartva, biztonságos módon váljék valóra.”
A tárgyak internetében rejlõ hatalmas gazdasági és társadalmi lehetõségek kihasználásához az kell, hogy minden szereplõ azonos eséllyel, egyenlõ feltételekkel versenyezhessen a piacon, hogy ne legyenek olyanok, akik „õrködni” próbálnak egyes erõforrások felett, és ne legyenek olyan felhasználók, akik „beszorulnak” egy számukra kedvezõtlen helyzetbe. A technológia társadalmi elfogadottsága elképzelhetetlen a technológiailag támogatott etikai és jogi keretek meghatározása, valamint az emberek megfelelõ befolyásolási és biztonsági képességekkel való felruházása nélkül.
A konzultáció keretében a Bizottság a magánélet védelmével, a biztonságossággal és a védettséggel, a tárgyak internete által támogatott kritikus infrastruktúra biztonságával, az etikai vonatkozásokkal, a mûszaki átjárhatósággal, a szabályozási kérdésekkel és a szabványosítással kapcsolatban vár észrevételeket. A konzultáció eredményei alapján a Bizottság – várhatóan 2013 nyaráig – ajánlást fogalmaz meg a tárgyak internetérõl.
Jönnek a beszélõ tárgyak
Ma az internet segítségével terminálokról (számítógépekrõl, mobiltelefonokról, tévékészülékekrõl) internetes oldalakon elhelyezett tartalmakhoz és információkhoz férhetünk hozzá. A fejlõdés következõ fokán fizikai környezetünkrõl is szerezhetünk majd információkat: az internethez olyan tárgyak fognak csatlakozni, amelyek érzékelik környezetüket, és intelligens chipek, illetõleg rádiófrekvenciás azonosítás útján, akár emberi beavatkozás nélkül is képesek párbeszédet folytatni egymással.
Az így megnyíló lehetõségek száma szinte végtelen: az autóba ágyazott, kommunikációra képes érzékelõk képesek lehetnek mérni az autó különbözõ alrendszereinek mûködését, és ennek alapján lehetõvé tenni a távoli diagnosztikát és karbantartást; az ember utazás közben mobiltelefonja segítségével, az otthonából sugárzott adatok alapján információkat kaphat lakása ajtajainak és ablakainak állapotáról, de akár hûtõszekrénye tartalmáról is; az autó segíthet elkerülni a torlódásos útszakaszokat; a távoli egészségügyi ellátásban részesített személyek különleges eszközei egészségügyi adatokat továbbíthatnak egy központi helyre.
A nyilvános konzultáció alapján a Bizottság új ajánlást fog kidolgozni a tárgyak internetérõl. Ugyanebben a tárgyban a Bizottság már közreadott egy közleményt 2009-ben, melyben tizennégy olyan cselekvési irányvonalat vázolt fel, amelyeket követve Európa alapvetõ értékeivel – köztük a magánélet és a személyes adatok védelmének elvével – összeegyeztethetõ módon tervezheti meg majdani technológiáit és rendszereit.