Irreális nyugdíj-elvárások: extrém biztonság, extrém hozam!
2012.04.18
A magyarok többségének a valóságtól elrugaszkodott álmai vannak majdani nyugdíjával kapcsolatban, ugyanakkor kevesen tesznek bármit is azok eléréséért. Egy friss felmérés szerint az emberek 58 százalékának semmilyen nyugdíj-elõtakarékossága nincs – írja az Mfor.hu.

A magyarok 58 százalékának egyáltalán nincs nyugdíj-elõtakarékossága, mindössze az emberek 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már tett valamit öregkori jóléte érdekében - derül ki a GfK Hungária és a Raiffeisen Capital Management közös felmérésébõl.

A magasabb társadalmi rang, a magasabb jövedelem és az életkor összefüggést mutat a nyugdíjcélú megtakarítások kérdésével. Leginkább az 50 év felettiek tartják fontosnak az elõtakarékosságot, de ez már csak tûzoltás, sokkal elõbb kellene elkezdeni foglalkozni a kérdéssel - fogalmazott Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A leendõ nyugdíjjal kapcsolatban kifejezetten irreálisak a magyarok elvárásai: a megkérdezettek 29 százaléka jelenlegi havi jövedelmét szeretné megkapni öregkorában, 11 százalék pedig ennél is többet vár el. Ugyanakkor azzal tisztában vannak, hogy nem ez a realitás, a felmérésben részt vevõk 90 százaléka úgy véli, hogy nem lesz annyi nyugdíja, amennyit szeretne - vázolta fel Bacher.

A felmérésben az emberek 35 százaléka már most is tesz valamit a magasabb nyugdíja érdekében: a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárakat, a biztosításokat és a bankbetéteket említették. Általában azok tesznek a nyugdíjukért, akiknek egyébként is magasabb a jövedelmük, a diplomások és a vállalkozók körében sokkal magasabb az arány.

A GfK tapasztalatai szerint a magyar emberek 60 százaléka forintalapú befektetésben gondolkodik, ugyanakkor extrém elvárásaink vannak: extrém biztonságot és extrém magas hozamokat várnak el.

\"A megkérdezettek 61 százaléka százszázalékos tõkegaranciát vár el a nyugdíjcélú befektetésektõl, 27 százalékuk pedig legalább 10 százalékos éves garantált hozamot. Egy 6 százalékos garantált hozamra az emberek 29 százaléka már élbõl nemet mond.

A rendszeres nyugdíj-megtakarítók átlagosan évi 90 ezer forintot tesznek félre, míg az egyszeri, egyösszegû befektetések esetében 300 ezer forint volt az átlag - sorolta az eredményeket Bacher.

A válaszadók mindössze egy százaléka rendelkezik befektetési jegyekkel kimondottan az öregkori boldogulás céljából, az elõnyök között az emberek leginkább a biztonságot, az örökölhetõséget és az átláthatóságot emelték ki, ugyanakkor a többség kicsit tart ezektõl a termékektõl, mert nem látják át a hátterét.