„Az ügyfelek érdekeit is szem elõtt tartva az Euler Hermes nagy valószínûséggel át kell térjen egy sokkal prudensebb mûködésre” – fogalmazott a Reutersnek Wilfried Verstraete vezérigazgató.

Az Euler Hermes év eleji tanulmánya szerint Európa csõdhullám elõtt áll a világgazdaság növekedésének dinamikája jelentõs gyengülése, valamint a szigorúbb pénz- és költségvetési politika következtében. A cég becslései szerint Európában idén mintegy 12 százalékkal nõ a cégcsõdök száma, ezen belül Görögországban 26, Spanyolországban 20, Olaszországban 15 százalék lesz az emelkedés.

Az Euler Hermes egészen idáig fenntartotta ügyfelei számára a magas fedezeti szinteket, azonban a változó környezet, illetve a megnövekedett kockázat, hogy Görögország kilép az euróövezetbõl, újragondolásra készteti a hitelbiztosítót. Európa legnagyobb biztosítója, az Allianz többségi tulajdonában lévõ társaság világszerte védelmet nyújt az exportõrök számára a nemfizetési kockázattal szemben. Tavalyi évben mintegy 702 milliárd euró forgalmi értékre nyújtott biztosítást.

A holland székhelyû Atradius, a világ második legnagyobb hitelbiztosítója nem kommentálta a bejelentést, és az ügyfeleinek nyújtott biztosítási feltételekrõl sem nyilatkozott, azt azonban elmondta, hogy mélyreható elemzést végzett Görögország gazdasági helyzetét illetõen. A görög vállalatok nemfizetési kockázata jelentõsen megnõtt – közölte a Reutersszel az Atradius szóvivõje.

Az Eurler Hermes vezérigazgatója szerint a cég május végén hozza meg a döntést a görög hitelbiztosítások fedezeti limitjeit illetõen. A kereskedelmi hitelbiztosítók általában az tanácsolják ügyfeleinek, hogy igyekezzenek meggyõzõdni kereskedelmi partnereik hitelképességérõl, és mindenképp kössenek biztosítást a tranzakciókra.

Mi történik, ha kilép az eurózónából Görögország?

A biztosítók jellemzõen úgy reagálnak a nemfizetési kockázat megemelkedésére, hogy alacsonyabb fedezeti limiteket határoznak meg a biztosított ügylet vonatkozásában.

Görögország kilépése az eurózónából arra kényszerítené az ottani vállalkozásokat, hogy visszatérjenek a drachma használatára, amely várhatóan erõsen gyengülne az euróval szemben, tükrözve a görög gazdasági nehézségeket. Ez erõsen korlátozná a görög importõrök euróban denominált kötelezettségeinek teljesíthetõségét, amely potenciálisan óriási veszteségeket okozna a tengerentúli szállítók számára.

Görögország tavaly mintegy 45,6 milliárd euró érétkû árut importált, amely több mint duplája a 20,2 milliárd eurós exportnak – derül ki a Nemzetközi Valutaalap adataiból.

Itthon sem rózsás a helyzet

Magyarországon a fizetésképtelenségi eljárások száma az elõzõ évekhez hasonlóan továbbra is emelkedõ tendenciát mutat. Az idén az elsõ negyedévben közel 25 százalékkal nõtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, az amúgy sem alacsony tavalyi bázishoz képest, és a helyzet tovább romolhat, különösen a legkockázatosabb szektorokban, így az építõiparban és a kereskedelemben - véli a Coface Hungary. A hitelbiztosító cég szerint azokban az ágazatokban - például építõipar, kereskedelem -, amelyek már az elõzõ éveket is megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. Ennek oka egyrészt a belsõ kereslet szûkülése, másrészt a gazdálkodási környezet folyamatos és gyors változása, ami miatt bizonytalanná és bizalmatlanná váltak a befektetõk.