A január 1-jétõl életbe lépõ, biztosítási adóról szóló törvényt hétfõn fogadta el a parlament. Az új elvonás azokat a biztosításokat érinti, amelyek a lakosság körében a legelterjedtebbek: az adót az autó-, a lakás- és az utasbiztosítások díja után kell megfizetni.

A törvény szerint az adó alanyai a biztosítók, de mivel semmi nem tiltja meg az egyes társaságoknak az adó áthárítását, az elõbb-utóbb beépülhet a biztosítások díjába, és éves szinten több ezer forinttal emelheti a családi kiadásokat.

Az érintett több millió család a leginkább abban bízhat, hogy a biztosítók közötti verseny lenyomja az árakat, továbbá ha valaki évente egyszer felülvizsgálja a saját biztosítási szerzõdéseit, akkor van rá esélye, hogy adóval együtt se fizessen többet.

A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításokra (kgfb) rakódó baleseti adó közel 4,1 millió autótulajdonost érint, amely voltaképpen nem új elem, már ebben az évben is meg kellett fizetni. A kötelezõ díján felül fizetendõ 30 százalékos plusztételt egyszerûen kiszámlázták a biztosítók, és így járnak el a jövõben is. Az adót megúszni kizárólag az autó eladásával lehet, a terhet azonban lehet mérsékelni. A már az idén januárban bevezetett baleseti adó jó példája volt annak, hogy az erõs piaci versenynek köszönhetõen nem feltétlenül jelent pluszterhet az állami sarc.

A tavalyi kötelezõváltós kampány során a szerzõdésüket lecserélõk többsége 30 százaléknál többet spórolt az új biztosítással, így az adó miatt végsõ soron nem lett laposabb a pénztárcája.

Mivel cascót kötni nem kötelezõ, jóval kisebb kört érint ezen biztosítások piaca, fejenként viszont sokkal több pénz forog kockán. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) legfrissebb adatai szerint 2010-ben alig több mint 800 ezer cascót kötött a csaknem 4,1 millió magyarországi autótulajdonos, évente fejenként majdnem 100 ezer forintos díjért.

A számok alapján ezt a tételt az autósok 80 százaléka már eddig is luxusnak érezte, így nem meglepõ, hogy például a PBA biztosítási alkusz szakértõje felmondási hullámtól tart a jövõ januártól életbe lépõ 15 százalékos adó miatt, amely a 100 ezer forintos átlagdíjakkal számolva évi 15 ezer forintos pluszkiadást eredményez. Vass Gábor szerint ennek következményeként tovább fog romlani a hazai jármûpark állapota, a kisebb töréseket és károkat pedig nem javíttatják majd meg az autósok.

Rácz István, a Biztosítás.hu vezetõje az Origonak elmondta, a neten cascót kötõk átlagdíja 50 ezer forint körül van, ami azt mutatja, hogy sokan az évekkel korábban kötött cascoszerzõdésekben ülnek. A szerzõdések felmondása elõtt ezért mindenképpen azt javasolja, hogy az autósok - a saját szerzõdésük évfordulójához közeledve - nézzék át a friss ajánlatokat, és csak ennek ismeretében lépjenek. A kötelezõvel ellentétben azonban a cascónál nemcsak az árban, hanem a szolgáltatásban is nagyok a különbségek, így a cascováltásnál különösen oda kell figyelni az önrész mértékére és az egyes káresemények (lopás, törés) esetén járó kártérítés összegére.

Nagyon széles, több mint 3 milliós tömeget érint a lakásbiztosítások megadóztatása. A Mabisz adatai szerint 2010-ben 3,2 millió lakásra volt érvényes biztosítás, ami körülbelül 75 százalékos lefedettséget jelent a közel 4,2 milliós lakásállományon belül. Biztosítási szakértõk ezt az arányt évek óta veszélyesen alacsonynak érzik, de mivel nem kötelezõen megkötendõ biztosításról van szó, a 10 százalékos adó jövõ évi életbe léptetése itt is kiválthatja a szerzõdések felmondását.

Rácz István szerint az interneten lakásbiztosítást kötõk átlagdíja 21 ezer forint a Mabisz-statisztikákból kiolvasható 29 ezerrel szemben (ami a teljes piaci átlagot mutatja), tehát itt is igaz az alaptétel: a tudatosan választó és a legkedvezõbb ajánlatokat keresõ ügyfelek megspórolhatják az adót. Elõször tehát - mindenkinek a saját biztosítási évfordulójához közeledve - itt is érdemes körülnézni, és valamelyik online biztosítási portálon lefuttatni a választékot, mielõtt valaki felmondja a szerzõdést.

Szintén 10 százalékos tétel drágíthatja jövõre az utasbiztosításokat, ám ez a részpiac nehezebben átlátható, így azt is nehezebb lesz kiszûrni, hogy az egyes biztosítók milyen mértékben hárítják át majd az adót.