Habár Európa második legnagyobb biztosítója már nem rendelkezik görög államadósság kitettséggel, azonban mûveleteinek nagy részét a recesszió sújtotta országokban: Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban végzi.

Ezelmzõk szerint az Axa gyengébb piaci értékelése jelenleg inkább a tágabb makrogazdasági és euróövezet körüli aggodalmakat tükrözi, mintsem a mögöttes fundamentumokat. A lassú gazdasági növekedés és az alacsony kamatlábak ugyanis lenyomják a biztosítók jövedelmezõségét, ez az oka részben az Axa vagyonkezelõi üzletágának csalódást okozó teljesítményének is.

Az elmúlt évben a francia biztosítótársaság részvényei harmadával estek, alulmúlva ezzel a legtöbb jelentõsebb riválist. Henri de Castries azonban bízik a javulásban: „A kamatok nem maradhatnak sokáig azon a szinten, ahol jelenleg állnak. A változás elindítója valószínûleg makrogazdasági szinten jelentkezik majd, hiszen a mai válság a kormányok és a fizetési mérlegek válsága” – mondta az Axa vezére.

Az Axa vezetõjének véleményére nem csak a korábbi elnök, Nicolas Sarkozy volt kíváncsi, de az õt követõ szocialista elnökkel, François Hollande-vel is baráti viszonyt ápol, akivel együtt végzett a Ecole Nationale d’Administration egyetemen. Európa egyik legnagyobb biztosítójának vezetõjeként – a Telecom Italia vezetõjével, Franco Bernabèvel és a német Siemens vállalat vezérigazgatójával, Peter Löscherrel közösen – nyílt levelet fogalmazott meg múlt héten, amint a Le Monde napilap közölt, melyben sürgette az európai politikusokat, hogy a közkiadások csökkentésén és a magánberuházások ösztönzésén keresztül tegyenek lépéseket a gazdaság fellendítésére.

Az eurózóna gazdaságának stabilizálása azonban hosszú folyamat lesz. Eddig de Castries azzal volt elfoglalva, hogy a feltörekvõ piacok felé nyisson a vállalat, miután korábban sokat kritizálták, hogy ezt elmulasztotta. Tavaly ennek megfelelõen azt a célt tûzte ki a vállalat, hogy a legnagyobb általános biztosítóvá váljon bruttó díjbevétel tekintetében az ázsiai-csendes-óceáni piacokon, 2015-re pedig az elsõ három között legyen Ázsia legnagyobb életbiztosítói közül. Éppen ezért már az Axa már megkezdte a nyugati piacokon üzletei leépítését, és az akvizíciókat a rendkívül gyorsan fejlõdõ latin-amerikai és ázsiai piacokon.

Az Axa már két éve megvált életbiztosítási üzletágától az Egyesült Királysában, ezzel a szigetország hozzájárulása a csoport árbevételéhez 10%-ról, 5%-ra csökkent. Tavaly a kanadai üzleti egységeit is eladta a biztosító.

Az Axa tavaly, egy hosszadalmas folyamat lezárásaként teljes irányítást szerzett pán-ázsiai vállalkozásaiban. Ez év elején megvásárolta a HSBC hongkongi, szingapúri és mexikói általános biztosítási üzletágait, összesen mintegy 494 millió dollárért.

A korábban sokat kritizált amerikai üzletágak esetében átárazták a biztosítási termékeket, melytõl hosszú távon azt reméli de Castries, hogy ismét jövedelmezõ portfolióvá válik, ezért nem kívánja elhagyni világ jelenleg még mindig legnagyobbnak számító piacát.

A csoport tavaly mutatta be öt éves üzleti tervét, mely szerint az egy részvényre jutó mûködési eredményt 10%-kal növelni szeretné 2015-ig, továbbá 1,5 milliárd eurós költségcsökkenést kívánnak elérni. A célok elérésével kapcsolatban de Castries elmondta: „Egyértelmû, hogy a környezet nem épp a legmegfelelõbb, a célok pedig meglehetõsen érzékenyek a tervben felvázolt makrogazdasági feltételezésekre.”

A Szolvencia II szabályokkal kapcsolatban elmondta, hogy ellenzi az új, szigorú biztosítói tõke-szabályok életbiztosítókkal kapcsolatban felmerült késleltetett bevezetését, amellyel az EU elsõsorban a német életbiztosítókra nehezedõ terheken könnyítene. Mint elmondta: „A rendszer vagy jó, és akkor be kell vezetni, vagy rossz, akkor pedig nem késleltetésre, hanem változtatásra van szükség. Valami rossznak a késleltetése en teszi jobbá a dolgokat.”