Egy vezetõ beosztású euróövezeti jegybanki szakember szerint a 91 vizsgált pénzintézet közül 10-15 is az elvárásoknál gyengébben teljesített. Elemzõk szerint a rossz eredményeket elérõ bankok között elsõsorban görög, német, portugál és spanyol társaságok lehetnek. A kedvezõtlen eredmény hatására a piaci szereplõk meggyõzõdhetnek arról, hogy az Európai Unió végre világosan látja a bankrendszer elõtt álló kihívások mértékét, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az államok nagyobb terhet vállaljanak bankrendszerük feltõkésítésében - idézi a hírügynökség cikkét az MTI-ECO.

Legutóbb 2010-ben folytattak banki stresszvizsgálatokat az Európai Unió szakhatóságai, ám az akkori felmérést általános kritika érte, mivel a piac szerint túl gyenge kritériumokat szabtak meg a pénzintézetek számára. Akkor az Európai Unió csupán hét bank esetében állapította meg, hogy nem feleltek meg a stresszvizsgálatban elõírtaknak. Ráadásul valamennyi ír bank is túljutott a próbán, néhány hónappal az elõtt, hogy a bankrendszer összeomlása miatt az ír kormánynak az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentõcsomagját kellett igénybe vennie.

Az új, szigorúbb banki stresszvizsgálatok során egyebek között azt vizsgálják, hogy mekkora biztonságot nyújt a banki veszteségek fedezetéül szolgáló magtõke egy esetleges gazdasági visszaesés, vagy az ingatlanárak nagyobb mértékû zuhanása esetében. További szempont, hogy milyen hatással van a bankokra az általuk birtokolt államkötvények értékvesztése. A vizsgálat ugyanakkor nem tér ki arra az esetre, amikor államcsõd következik be.

A vizsgálatokat végrehajtó Európai Bankhatóság (EBA), valamint a makrogazdasági forgatókönyveket felvázoló ECB a tesztek hitelességének helyreállítása érdekében az idén több bukást szeretne látni - mondta a Reutersnek egy másik forrás. \"Annak érdekében, hogy a vizsgálat hitelesnek látszódjon, az alulteljesítõ bankok számának szignifikánsnak kell lennie, ám nem nagymértékûnek. A tizen-valahány megfelelõnek tûnik\" - fogalmazott a szakember.

Az EBA szóvivõje kedden arról tájékoztatott, hogy a vizsgálatok még zajlanak és a hírügynökségi értesüléseket spekulációnak minõsítette.
Az egyik nyilatkozó forrás szerint a banki stresszvizsgálatoknak legalább akkora politikai szerepük van, mint technikai. Miközben az EBA és az ECB igyekszik kimutatni az alulteljesítõket, az állami felügyeleti hatóságok azt szeretnék, ha saját bankjaik nem kerülnének fel a negatív listára, mivel attól tartanak, hogy az aláásná a hozzáértésükbe vetett bizalmat. Az európai hatóságok ugyanakkor azt szeretnek, ha EU-szerte lennének rossz bankok, nem csupán az amúgy is nehézségek elé nézõ periférikus államokban.

\"Meg fogják találni annak módját, hogy ne legyen egy központi régió, ami kitûnik. Ha ez Spanyolország volna, az nagyon rossz hír volna. A stresszvizsgálaton megbukó német bankok sokkal örvendetesebb képet festenének\" - fogalmazott egy forrás.

Az EBA július közepén, az Európai Unió pénzügyminisztereinek találkozóján hozhatja nyilvánosságra a tesztek eredményeit. Az EBA vezetõje, Andrea Enria az elõzõ héten arra szólította fel az EU tagállamainak kormányait, hogy dolgozzanak ki terveket a bajba jutott bankok megsegítésére. Az EBA szóvivõje pedig kedden annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a kormányok minél elõbb segítsenek kipótolni a hiányzó tõkét.