A KSH a népesedési világnap alkalmából kedden mutatta be a Népességtudományi Kutatóintézet Demográfiai portré 2012 címû kötetét. Az eseményen Földházi Erzsébet, az intézet tudományos fõmunkatársa azt mondta, 2060-ra a születéskor várható átlagos élettartam nõhet, várhatóan közelít egymáshoz a nõk és a férfiak élettartama. Ismertetése szerint a következõ fél évszázadban a reális becslések alapján 8,5 millióra csökken a magyarországi népesség, a 10 milliós szám csak a legderûlátóbb feltételezések alapján tartható fenn. Ahhoz, hogy lassuljon a népességcsökkenés üteme, jelentõsen növekednie kellene a születendõ gyermekek és a bevándorlók számának, illetve az élettartamnak.

2011-ben 88.050 gyermek született Magyarországon, ez a szám soha nem volt még ilyen alacsony. A születések száma az elmúlt három évben jelentõsen csökkent. Az elmúlt három évben a volt szocialista országok többségében és a nyugat-európai országokban is csökkent a termékenység, ez részben a jelenlegi gazdasági válság következménye. Magyarország Európa és a világ egyik legalacsonyabb termékenységû országa, az uniós tagállamok között - Lettországot - megelõzve az utolsó elõtti helyen áll.

A magyarokra jellemzõ, hogy a gyermekvállalás idejét egyre inkább kitolják, egyre nõ azoknak a száma, akik 30-35 éves korukig gyermektelenek maradnak. A tervezett és a megszületett gyermekek száma között nagy a különbség, ráadásul terveikben is egyre kevesebb gyermekkel számolnak az emberek. Mindezek okaként egyebek mellett az iskolai tanulmányok kitolódását, a család és a munka egyre nehezebb összeegyeztethetõségét, a párkapcsolatok törékenységét és az egyre kevesebb házasságkötést említette.

Azonos halálok - korábban

Bálint Lajos tudományos fõmunkatárs azt mondta, a vezetõ halálokok hasonlóak, mint a nyugati országokban, de Magyarországon általában korábbi életszakaszban jelentkeznek. Az öngyilkosságok számát tekintve Magyarország már nem világelsõ, a keletre fekvõ egykori szovjet tagállamokban magasabbak az értékek - tette hozzá.

Az öregedéssel kapcsolatban elmondta, az ország északkeleti és délnyugati részén nagyon alacsony az idõsek aránya, ennek okaként a halálozási mutatókat és a magas termékenységet jelölte meg.

Gödri Irén tudományos fõmunkatárs a bevándorlásról szólva kiemelte, az hozzájárul a népesedési problémák megoldásához: meg nem állítja ugyan, de mérsékli a népességcsökkenést. Hosszú távon azonban nem nyújt megoldást a népesség elöregedésére, ahhoz ugyanis folyamatosan érkezõ fiatal bevándorlókra lenne szükség - mondta. Hozzáfûzte: ugyanakkor a bevándorlók etnikai és vallási szempontból módosíthatják a társadalom szerkezetét, ami feszültségekhez vezethet.

A magyar kivándorlókról kevés az információ, hiszen a rendszerváltozással elhárultak a kivándorlás elöli akadályok, a folyamat viszont ellenõrizhetetlenné vált - hangsúlyozta. Kifejtette: az országot hosszabb idõre vagy véglegesen elhagyók általában nem jelentik be távozásukat, így nemzetközi vándorlásuk pontos számbavétele máig megoldatlan feladat.

Magyarországon a halálozások számának több mint három évtizede tartó folyamatos növekedését a születések száma nem képes ellensúlyozni, ennek következtében 1981-tõl folyamatosan fogy a népesség.