Az energia fogyasztás környezeti hatásaival, valamint ezek pénzügyi és biztosítási szektorra gyakorolt hatásával foglalkozik a Chartered Insurance Institute legfrissebb jelentése. „Az éghajlatváltozás és energiabiztonság – globális kihívások és hatások” címet viselõ kiadvány három lehetséges jövõbeli forgatókönyvet vázol fel - öt nemzetközi szakértõ esszéjén keresztül – melyek rendkívül eltérõ jövõképet festenek a pénzügyi szolgáltatásokra, és a társadalom egészére nehezedõ kockázatok tekintetében.Az optimista forgatókönyv szerint létezik ugyani globális felmelegedés, azonban a világ képes átállni a megújuló energiaforrások használatára, így az energiafelhasználásra gyakorolt hatás korlátozott. Az országok megfelelõ intézkedéseket képesek hozni annak érdekében is, hogy még a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegei is védettséget élvezzenek a megfelelõ infrastrukturális háttérnek, és a figyelmeztetõ rendszereknek köszönhetõen. A pozitív forgatókönyv szerint a biztosítók is megfelelõ támogatást tudnak nyújtani, innovatív megoldásaikkal pedig még a leginkább veszélyeztetett területen élõk számára is segítséget tudnak nyújtani. A biztosítótársaságok vezetõ szerepet tudnak betölteni a politikai döntéshozók informálásában is, a természeti veszélyekben rejlõ kockázatról.
A központi forgatókönyv szerint a globális felmelegedés hatása lényegesen nagyobb, elsõsorban a megújuló erõforrások irányába történõ elmozdulás érdekében tett erõfeszítések korlátozottsága miatt. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a globális felmelegedéshez történõ alkalmazkodást a világ egyes országai nem veszik elég komolyan, ami különösen sebezhetõvé teszi õket a szélsõséges idõjárási események által. Az alap szcenárió szerint izoláltan ugyan, de elfordulnak kudarcok a biztosítási piacon, miután egyes biztosítók nem lesznek képesek eleget tenni a katasztrofális idõjárási jelenségeket kísérõ kárkifizetéseknek. Miután az idõjárási események egyre nagyobb kockázatot jelentenek a biztosítók tõkehelyzetére, szükségszerûen szûkíteni fogják az általuk nyújtott biztosítások fedezeti körét.
A harmadik, pesszimista forgatókönyv szerint a Föld jelentõsen felmelegszik, miközben vajmi kevés erõfeszítés a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történõ átváltás érdekében. Az alkalmazkodás elengedhetetlen, ugyanakkor rendkívül költséges lesz. Miután csak rendkívül kevés ország teszi meg a szükséges lépéseket az alkalmazkodáshoz, így jellemzõen képtelenek lesznek megvédeni polgáraikat a súlyos idõjárási katasztrófák következményeitõl. A veszélyeztetett területeken élõ lakosság kénytelen lesz elhagyni otthonát, különösen a gazdasági és politikai következmények miatt. Ebben az esetben a biztosítás piaci kudarcok is gyakorivá válnak, hiszen egyre kevesebben lesznek képesek eleget tenni a követeléseknek. Csõdök sorozata következhet be, a talpon maradt biztosítók pedig csak a lakosság igen kis részének – fõként a fejlett országokban - lesznek képesek fedezetet nyújtani a természeti veszélyek ellen.
Összefoglalva tehát a jelentés azt mutatja, hogy a biztosítóknak kulcsfontosságú szerep jut annak meghatározásában, hogy milyen környezeti jövõvel kell szembenéznie a világnak. A következõ évtizedekben az iparágnak számos csatornán keresztül segítséget kell nyújtania abban, hogy a hibás alkalmazkodást elkerüljük, és a megfelelõ lépéseket tegyék meg a politikai döntéshozók. Ebben az innovációnak kulcsfontosságú szerepe lesz, nem csak az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat magukba építõ új termékek kifejlesztésén, de a jövõbeli környezeti tendenciák jobb elõrejelzésén keresztül is. Mindezeken túlmenõen a politikai döntéshozókkal történõ innovatív együttmûködésen keresztül, nemzeti és nemzetközi szinten is hasznosítaniuk kell egyedülálló ismereteiket és tapasztalataikat a környezeti kockázatok terén.