A mobil kommunikációs technológia fejlõdésének köszönhetõen a 2012-es londoni olimpiát bátran nevezhetnénk akár az okostelefonok olimpiájának is. A YouTube például élõben, ráadásul ingyen fogja közvetíteni a játékokat Ázsiában és Afrikában, továbbá az NBC-vel közösen teljes online lefedettséget biztosít az Egyesült Államokban is. Bár az elmúlt években jelentõsen megnövekedett a mobilhálózatok kapacitása, ennek ellenére továbbra is jelentõs nyomást jelent majd a hálózatokra a megnövekedett forgalom zökkenõmentes lebonyolítása.

Ugyanez mondható el a rendelkezésre álló rádiófrekvenciákról is, mely a brit médiahatóság, az Ofcom szerint jelentõs terhelésre számíthat. A 2012-es londoni olimpiai játékokon a média 26 ezer fõvel képviselteti magát, ezzel az idei nyári olimpia lesz a történelem legnagyobb médiaeseménye, és mint ilyen, az angol fõváros vezetéknélküli hálózatát soha nem tapasztalt terhelés alá helyezi. Az Ofcom becslése szerint a hét hetes esemény alatt a hálózatnak kétszer akkora adatforgalmat kell kibírnia, mint általában, ami gondokat okozhat.

A vezeték nélküli technológia lehetõvé teszi a kamerák és mikrofonok szabad elhelyezését, amely elképesztõ vizuális élményt garantálhat, és ez csak két típusa a vezeték nélküli készülékeknek, melyeket a játékok alatt használni fognak.

Az olimpia alatt 20 ezer vezetéknélküli frekvenciát szánnak a kamerák, mikrofonok, az idõmérõk berendezései, az eredményközlõ rendszerek és a kommentátorok eszközei támasztotta igények kielégítésére. Ehhez az Ofcom az eleve a teljesítõképessége határán mûködõ hálózathoz a közszférából kölcsönöz majd frekvenciát, például a védelmi minisztériumtól, és felszabadít pár használaton kívüli csatornát is, melyet a digitális TV-kre történõ átállás tesz lehetõvé.

Mûholdas adás

A mûsorszolgáltatók mûholdas technológiával szembeni függõsége jelentõsen megnövekedett, ezért a mobil mûholdas teherautók a mindennapi látvány részei lesznek az olimpiai helyszíneken. Ezen rendszerek használata erõsen szabályozott az Egyesült Királyságban, melyhez az Ofcom különleges rendelkezéseket is gyártott az Olimpia idejére.

A londoni székhelyû Inmarsat az egyik ilyen mûholdas hírgyûjtõ (SNG) rendszereket nyújtó szolgáltató, amely 2005-ben bocsátotta ki 4-es sorozatú mûholdjait élõ videó közvetítések érdekében. A mûholdas technológia használata ugyanakkor számos új kockázatnak teszi ki a mûsorszolgáltatókat.

Az ûridõjárás rendkívüli módon legyengítheti a mûholdak Föld felé sugárzott jeleit. A mûholdak mûködését befolyásoló környezeti tényezõk közé tartozik napfolttevékenység, amely befolyással lehet a Föld mágneses terére, zavarhatja a mûholdak és a földi elektromos hálózatok mûködését. Intenzív napkitörések zavarják a mûholdakat, autós navigációs eszközöket, problémát okoznak a légiközlekedésben, a bankrendszerben, a számítógépekben. Az 1992-es, vagy 2000-es olimpiai évekkel összehasonlítva, 2012 viszonylag csendes évnek számít a napfolttevékenységet illetõen - havonta mintegy 81 napfoltot figyeltek meg ûrkutatók - lényegesen intenzívebb ugyanakkor a 2008-as évnél.

A mûholdak üzemeltetõi természetesen igyekeznek az intenzív napkitörések esetére is felkészülni, és megóvni berendezéseiket, azonban a Földdel való kapcsolatban jelentkezõ zavarokra nem tudnak hatással lenni. A mûholdas kapacitás iránti igény folyamatosan növekszik, amely nem csak a gyártókat kényszeríti fejlesztésekre, de az õket biztosító társaságokat is.

Kihívások az ûrbiztosítók elõtt

A biztosítási iparágat kettõs kihívás elé állítják a fejlesztések. Egyrészt biztosnak kell lenniük abban, hogy elegendõ információval rendelkeznek a vállalt kockázatokkal kapcsolatban, melynél elsõsorban a mérnökök tudására támaszkodhatnak. Érteniük kell a mûholdak élettartamának különbözõ szakaszait – a tervezéstõl a gyártáson át, egészen a kibocsátásig és üzemeltetésig – hiszen a biztosítások jellemzõen a teljes élettartamot lefedik, egyfajta termékgaranciát nyújtva. A szükséges információk megszerezését ráadásul gyakran a gyártók üzleti érdekei is akadályozzák.

Másodsorban, ahogy a mûholdak használata egyre elterjedtebbé válik, és egyre több bevételt képesek generálni üzemeltetõiknek, úgy növekszik biztosított értékük is.

1964-ben, a tokiói játékokat az Egyesült Államokban a Syncom 3 mûhold segítségével sugározták. Ez 68 kilót nyomott és napelemeivel mindössze 29W energiát termelt egyetlen TV csatorna közvetítéséhez. Ezzel szemben a legutóbb kilõtt SES-4 mûhold már hat tonnát nyom, teljesítménye pedig 20 kW, mellyel több száz TV-csatornát tud ellátni, beleértbe a HD és 3D minõségûeket is.

Óriási veszteséget okozna az esemény lemondása

Az Olimpia közvetítési joga mára hatalmasat nõtt értékben. Az 1964-es Tokiói Olimpia teljes közvetítési jogát 1,6 millió euróért adták el. Az NBC a 2010-es téli, valamint a 2012-es nyári olimpia amerikai közvetítési jogát 2 milliárd dollárért vette meg. Ez az óriási értékbeli növekedés az események lemondására köthetõ biztosítások piacát is jelentõsen felpörgette.

A NOB, valamint a londoni szervezõbizottság részletes tervezési, és kockázatcsökkentési stratégiái mellett a biztosítási iparág szerepe is óriási az esemény zavartalan lebonyolításában. A NOB valamint a fogadó város reputációs kockázata ugyanis legalább akkora, mint pénzügyi kockázatok, melyeket általában a biztosítók viselnek.

A terrorizmus kockázatainak fedezése jelenti általában a legnagyobb kihívást a biztosítók számára. Azonban a szeptember 11-i támadás óta a NOB által kötött biztosítási szerzõdésnek is szerves részét képezi ezen kockázat. Az 1972-es Müncheni Olimpia óta a játékok szervezõi részletes biztonsági tervet dolgoznak ki a sportolók és nézõk védelme érdekében.

Míg a 2008-as Pekingi Olimpia esetén a természeti katasztrófák kockázata jóval nagyobb volt, mint a politikai kockázatoké, a londoni játékok esetében már a kezdeti szakaszban is óriási figyelmet szenteltek a terrortámadásoknak.

Hadosztálynyi katona - köztük a királyi légierõ és a haditengerészet több egysége – ügyel majd a nyári londoni olimpiai játékok biztonságára. A védelmi minisztérium összesen 13 500 katonával erõsíti meg a rendezvények biztonsági õrizetét, amely nagyobb létszámú egység, mint az Afganisztánban harcoló brit kontingens. A biztonsági mûveletbe bekapcsolódik a brit királyi haditengerészet legnagyobb hajója, az Ocean helikopter-hordozó, amely az olimpia idején a kelet-londoni Greenwichben horgonyoz majd a Temzén.

Az Ocean fedélzetérõl harci helikopterek látják el a brit fõváros légterének biztosítását, emellett a királyi légierõ Londonban mûködõ támaszpontjára Typhoon típusú harci repülõgépeket vezényelnek a játékok idejére. A londoni légtér biztosítását föld-levegõ rakétákkal is megerõsítik. A stadionokba tartó közönségnek \"repülõtéri stílusú\" biztonsági ellenõrzésekre kell felkészülnie.

Páratlan látvány

A gondos tervezésnek, a nagyszerû sportolóknak és a legújabb technológiáknak köszönhetõen a nézõknek páratlan látványban lesz részük idén. A mobil technológiának köszönhetõen pedig egyre szélesebb közönséghez juthatnak el a játékok. Néhány eseményt – leginkább a nyitó és a záró ceremóniák – várhatóan 4 milliárd fõ nézi majd meg világszerte. A földi és földön kívüli közvetítésben pedig a biztosítók is fontos szerepet játszanak majd.