Jobban fel kell készülni a válsághelyzetekre – figyelmeztet a Bizottság!
2012.07.30
Valamennyi társadalmat komolyan foglalkoztatja a biztonság kérdése. A közelmúltban bekövetkezett természeti katasztrófák és terrorista támadások rávilágítottak arra, hogy jobban fel kell készülni a válsághelyzetekre. Az Európai Bizottság ezért az európai biztonsági iparág fellendítését célzó cselekvési programra tett javaslatot. Az elképzelések szerint a program lehetõvé fogja tenni, hogy az iparág Európában maradjon, és továbbra is minõségi biztonsági termékeket állítson elõ.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a következõképpen nyilatkozott: „A piac jelenlegi szétaprózottsága rontja az európai biztonsági iparág versenyképességét. Az „uniós márkajelzés\" hiánya különösen hátrányos, mivel a biztonsági technológiák kulcsfontosságú piacait a jövõben nem Európa, hanem a feltörekvõ országok jelentik majd. Ma megállapodás született egy, a biztonsági technológiák valódi belsõ piacának kialakítását célzó tervrõl. Ennek lényeges szerepe lesz biztonsági iparágunk pozíciójának megszilárdításában, hogy hozzá tudjon járulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.”

A Bizottság a biztonsági iparág valódi belsõ piacának kialakítására tesz javaslatot többek között a következõ intézkedések révén:

  • a biztonsági technológiákra vonatkozó szabványok és tanúsítási eljárások harmonizálása,
  • a (polgári) biztonsági és a védelmi kutatás közötti szinergiák hatékonyabb kiaknázása,
  • újszerû finanszírozási rendszerek – mint például a kereskedelmi hasznosítást megelõzõ beszerzések – az uniós biztonsági kutatási projektek eredményeinek tesztelésére és jóváhagyására,
  • az új biztonsági technológiák társadalmi hatásaira vonatkozó vizsgálatoknak már a kutatási szakaszban való bevezetése.

A belsõ piac fellendíti az EU biztonsági iparágát

Az uniós biztonsági piac becsült értéke 26-36,5 milliárd euróra rúg, és mintegy 180 000 fõt foglalkoztat. Nagyjából a következõ szektorokra tagolható: légiközlekedés-biztonság, tengerbiztonság, határbiztonság, a létfontosságú infrastruktúrák védelme, terrorizmus elleni hírszerzés (beleértve a kiberbiztonságot és -kommunikációt), fizikai biztonságot jelentõ védelem; válságkezelés és védõruházat.

Az európai vállalatok a biztonsági iparág legtöbb szegmensében továbbra is a világ élvonalába tartoznak. Technológiai elõnyük megtartásához és növeléséhez alapvetõek a kedvezõ belsõ piaci feltételek, csakúgy, mint az európai biztonsági iparág pozíciójának megerõsítése a feltörekvõ nemzetközi piacokon. Különös hangsúlyt kell fektetni azoknak a kkv-knak a támogatására, amelyek harmadik országokban próbálnak meg belépni a nemzetközi piacra.

A Bizottság konkrétan a következõ intézkedésekre tesz javaslatot annak érdekében, hogy a biztonsági iparágnak valódi belsõ piaca alakuljon ki:

  • a prioritást az uniós biztonsági piac szétaprózottságának megszüntetése fogja jelenteni a biztonsági technológiákra vonatkozó szabványok és tanúsítási eljárások harmonizálása révén. A Bizottság felkéri az európai szabványügyi szervezeteket, hogy állítsanak fel konkrét és részletes szabványosítási menetrendeket az új generációs technológiákra vonatkozóan. Ezzel összefüggésben a tanúsítási rendszerek kölcsönös elismerése érdekében a Bizottság két jogalkotási javaslat kidolgozását tervezi: a repülõtéri átvizsgálásra alkalmas (felderítõ) berendezésekre EU-szerte alkalmazandó, összehangolt tanúsítási rendszer, valamint a riasztóberendezésekre EU-szerte alkalmazandó, összehangolt tanúsítási rendszer kialakítása érdekében,
  • hangsúlyt kell fektetni a (polgári) biztonsági és a védelmi kutatás közötti szinergiák hatékonyabb kiaknázására. A Bizottság szándékában áll, hogy az Európai Védelmi Ügynökséggel együttmûködve „hibrid szabványok” megállapítására vonatkozó szabványosítási megbízásokat adjon az európai szabványügyi szervezeteknek,
  • különösen az uniós és a nemzetközi beszerzések esetében a kutatás és a piac között tapasztalható távolság áthidalása érdekében a Bizottság alkalmazni fogja a „Horizont 2020” keretprogramban kidolgozott újszerû finanszírozási rendszereket – mint például a kereskedelmi hasznosítást megelõzõ beszerzések – az uniós biztonsági kutatási projektek eredményeinek tesztelésére és jóváhagyására. Ez a megközelítés minden bizonnyal már a kutatási projektek kezdetétõl megteremti az ipar, a hatóságok és a végfelhasználók egységét. A határbiztonság és a légiközlekedés-biztonság a legígéretesebb területek,
  • a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a vonatkozó uniós közbeszerzési jogszabályokkal összhangban indítsanak hasonló, nemzeti szintû kezdeményezéseket,
  • a Bizottság már a kutatási szakaszban bevezeti az új biztonsági technológiák társadalmi hatásaira vonatkozó vizsgálatokat. A Bizottság továbbá megbízást ad az európai szabványügyi szervezeteknek, hogy dolgozzanak ki egy olyan szabványt, amely alkalmas a magánélet védelmével kapcsolatos vonatkozások kezelésére a tervezéstõl a termelési folyamatig,
  • egy átfogó tanulmány elemezni fogja a polgári jogi felelõsségvállalás korlátozásának jogi és gazdasági következményeit.


Egy, a Bizottság által külön erre a feladatra felkért szakértõi csoport, amelyet a biztonsági terület meghatározó szereplõi alkotnak, évente legalább egy alkalommal ülésezni fog, hogy nyomon kövesse a javasolt szakpolitikai intézkedések végrehajtását.

Tíz év alatt megtízszerezõdött az iparág!

Az utóbbi tíz év során a globális biztonsági piac volumene hozzávetõlegesen megtízszerezõdött: mintegy 10 milliárd euróról 2011-re közel 100 milliárd eurós piaccá nõtte ki magát, melynek az EU-ban közel 30 milliárd euró volt az éves forgalma. A legújabb piaci tendenciák azonban arra utalnak, hogy az európai vállalkozások világpiaci részesedése jelentõsen visszaeshet az elkövetkezõ évek során, ha semmilyen intézkedésre nem kerül sor a versenyképességük javítása érdekében. Az egyesült államokbeli biztonsági vállalkozások a harmonizált jogi keret és az óriási belsõ piac elõnyeinek köszönhetõen továbbra is piacvezetõk és a technológiai fejlõdés éllovasai. Ezzel szemben az EU belsõ piaca rendkívül szétaprózott, szerkezete nemzeti és regionális egységekre tagozódik. A biztonságpolitika az egyik legérzékenyebb politikai terület, ennek köszönhetõen a tagállamok vonakodnak attól, hogy feladják nemzeti elõjogaikat.