E szabályok a Seveso-irányelv egyébiránt technikai jellegû frissítésének részét képezik. Az ipari kockázatok kezelésének kulcsfontosságú eszközeként mûködõ irányelv annak érdekében kerül kiigazításra, hogy megfeleljen a vegyi anyagok nemzetközi és európai osztályozásában bekövetkezett legutóbbi változásoknak. Az irányelv elõírja a tagállamok számára, hogy készítsenek vészhelyzeti tervet a rendkívül nagy mennyiségû veszélyes anyagot tároló ipari létesítmények közelében található területekre vonatkozóan.

Janez Potoènik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A Seveso III. irányelv hatékonyabb védelmet fog biztosítani a lakosság és a környezet számára a súlyos balesetekkel szemben, egyúttal azt is garantálja, hogy a lakosság jobb tájékoztatást fog kapni, és nagyobb beleszólása lesz a területhasznosítási döntésekbe is.″

Mostantól kezdve elektronikusan hozzáférhetõvé kell tenni a kockázatokra vonatkozó nyilvános információkat. A jogszabály hatálya alá tartozó valamennyi üzemnek tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy hogyan fog szólni a riasztás, és milyen magatartást kell tanúsítania a lakosságnak súlyos baleset esetén. Ha baleset történik, az illetékes hatóságoknak minden valószínûsíthetõen érintett személyt tájékoztatniuk kell a balesetrõl és a helyzet megoldására hozott fõbb intézkedésekrõl. A területhasznosítás-tervezési jogban bekövetkezõ változások közé tartozik a megfelelõ biztonsági távolság bevezetése az új üzemekre, valamint a meglévõ üzemekhez közeli infrastruktúrákra vonatkozó tervekben. A projektekre, tervekre és programokra vonatkozó nyilvános konzultációk eljárási követelményei szigorúbbak lesznek. A hatóságoknak és az üzemeknek a súlyos balesetek potenciális lehetõségeinek felmérésekor és az azok kezelésére vonatkozó intézkedések elfogadásakor jobban figyelembe kell venniük azokat a lehetségesen nagyobb kockázatokat, amelyek az egyéb ipari létesítmények közelségébõl és a közeli létesítményekre gyakorolt esetleges hatásokból adódnak.

A tagállamoknak 2015. június 1-jétõl kell majd alkalmazniuk ezeket a szabályokat. Ez a dátum az új vegyianyag-osztályozási szabályozás teljes körû európai alkalmazásának dátuma is egyben.

A Seveso-irányelvrõl

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl szóló Seveso-irányelv 1982-bõl származik. A jogszabály kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi üzemeltetõ rendelkezzen a súlyos balesetek megakadályozásához szükséges stratégiával. Az egy bizonyos küszöbértéket meghaladó mennyiségû veszélyes anyagot kezelõ üzemeltetõknek rendszeresen tájékoztatniuk kell a lakosság azon részét, amelyet egy súlyos baleset valószínûleg érintene, továbbá biztonsági jelentéseket, biztonsági irányítási rendszert és belsõ vészhelyzeti tervet kell készíteniük. A jogszabály azt is elõírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak a környezõ területekre vonatkozó vészhelyzeti tervek, valamint kárenyhítõ intézkedésekre vonatkozó tervek rendelkezésre állásáról.

A területhasználat tervezése során is figyelembe kell venni az említett célkitûzéseket.

A Seveso-jogszabályok nagyon fontos szerepet játszottak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínûségének és következményeinek mérséklésében, mivel a bejelentett balesetek száma 2000 és 2008 között 10%-kal csökkent, miközben az érintett üzemek száma nõtt. A Seveso-irányelv által követett megközelítést világszerte átvették.

Az irányelv hatálya alá mintegy 10 000, veszélyes anyagokat nagy mennyiségben tároló vagy felhasználó, állandó jellegû ipari létesítmény tartozik, elsõsorban a vegyi, petrolkémiai, a vegyianyag-tárolási és a fémfinomítási ágazatban. Az irányelv az ellenõrzés szintjeire vonatkozóan többszintû megközelítést alkalmaz: minél nagyobb mennyiségû veszélyes anyag van jelen egy üzemen belül, annál szigorúbbak a szabályok (a felsõ küszöbértékû üzemek az alsó küszöbértékû üzemeknél nagyobb mennyiséggel dolgoznak, így a rájuk vonatkozó ellenõrzés is szigorúbb).

2008-ban a Tanács és az Európai Parlament elfogadta az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról szóló, ún. CLP-rendeletet, amely az uniós rendszert hozzáigazítja az ENSZ új, nemzetközi vegyianyag-osztályozási rendszeréhez (egyetemes harmonizált rendszer, GHS). Emiatt azonban szükségessé vált a Seveso-irányelv kiigazítása, mivel annak alkalmazási köre a vegyi anyagok osztályozásának korábbi rendszerén alapul, amelyet a CLP-rendelet 2015 júniusától hatályon kívül fog helyezni. Ez a kiigazítás lehetõséget nyújtott az irányelv más szempontból történõ javítására is, ideértve különösen az üzemek vizsgálatát, valamint a nyilvános információkhoz való hozzáférést, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételét és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítását.