Mivel Európa nagy kihívások elé néz, nem utolsósorban a pénzügyi és az államadósság-válság miatt, a politikai vita egyre inkább Európa rövid és hosszú távú jövõjérõl szóló vitává alakul. Az Európai Tanács legutóbbi júniusi ülésén az állam- és kormányfõk annak szükségességérõl beszéltek, hogy új szintre kell emelni a gazdasági és monetáris uniót (GMU). A gazdasági és a költségvetési politika bármilyen további integrációjának azonban legitimnek kell lenni az európai emberek szemében. Ezért a június 26-án közzétett négy elnök jelentése (a négy elnök: az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az eurócsoport elnöke és az Európai Központi Bank elnöke) erre vonatkozóan kijelenti: „A GMU szorosabb integrációjához általánosságban erõsebb demokratikus alapokra és a polgárok széles körû támogatására van szükség. Így döntõ fontosságú, hogy már az elképzelés megvalósításának folyamata is széles körû konzultáción és részvételen alapuljon. Az integrációt a legitimitással együtt kell megerõsíteni.” A Bizottság javaslata nyomán a 2013-as év „a polgárok európai éve” lesz (IP/11/959). Az Európai Bizottság meg szeretné ragadni az alkalmat, hogy a polgárokat bevonja a jövõbeli Unió kialakításába, és figyelembe vegye Európa jövõjével kapcsolatos elképzeléseiket.
„A jelenlegi válság nyomán nagyon szükséges nyilvános vita bontakozott ki arról, hogy merre tart Európa. Ahhoz, hogy a gazdasági és monetáris uniót valóban visszafordíthatatlanná tegyük, és visszanyerjük a bizalmat fontos, hogy a polgárok és vállalkozások perspektívát kapjanak arról, hogy milyen lesz Európa 2020-ban.
Örömmel látom, hogy ebben az összefüggésben a politikai unióra, az Európai Federációra, sõt még az Európai Egyesült Államokra vonatkozó javaslatok is ismét vitatémává lettek”, mondta Vivane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvetõ jogokért és az uniós polgárságért felelõs biztos. „A Bizottság nyilvános konzultációja nagy érdeklõdést váltott ki ebben a témában. Üdítõ látni, hogy a válaszok nagy része fiatal európaiaktól jön. Szilárd meggyõzõdésem, hogy a válságból való kilábaláshoz nem kevesebb, hanem több Európára lesz szükségünk. Ehhez pedig a polgáraink bevonása szükséges. Európa végtére is a polgárok jogairól, aggodalmairól és jövõjérõl szól. Ezért a polgároknak kell bennünket irányítani az erõsebb, integráltabb Európa felé vezetõ utunkon.
A Bizottság „Az Ön jogai, az Ön jövõje” címû konzultációja a közvéleményt olyan gyakorlati akadályokról is kérdezi, amelyekkel a polgárok mindennapi életük során találkoznak, amikor uniós polgárként jogaikat gyakorolják, vagy amikor az uniós jog által védett alapvetõ jogaikkal akarnak élni. A Bizottság tudomást szeretne szerezni minden olyan nehézségrõl, amelyekkel az európaiak szembe találják magukat például akkor, amikor Európán belül utaznak, amikor határokon kelnek át, választásokon szavaznak vagy jelöltként indulnak, vagy éppen az interneten vásároknak. A beérkezõ válaszok közvetlenül alakítják majd a Bizottság elkövetkezõ évekre vonatkozó politikai menetrendjét, és alapját fogják képezni a jövõ évi Európa-napon, 2013. május 9-én bemutatandó, polgárságról szóló 2013-as jelentésnek.
Mindössze három hónappal az online konzultáció május 9-i kezdetét követõen több mint 5000 ember vett részt a felmérésen, és válaszolta meg az online kérdõívet. Az összes tagállam polgárai képviseltették magukat (a válaszadók 11,3%-a francia, 10,5%-a olasz, 9%-a spanyol, 8,9%-a német és 6,1%-a brit – a teljes listát lásd a mellékletben).
A rövid kérdõív egyszerûen, mindössze tíz perc alatt kitölthetõ az interneten. A konzultáció szeptember 9-én zárul.