A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) korábbi állásfoglalása szerint az új adó így is nagy teher lesz a társaságoknak. Asztalos László, a CIG Életbiztosító felügyelõbizottsági tagja szerint a biztosítási adó felét az ügyfelekre hárítják át a biztosítók, míg a másik felét igyekeznek majd kigazdálkodni.
A Privátbankár.hu kérdésére válaszolva az Aegon Biztosítónál óvatosan úgy nyilatkoztak, az adó hatása kiszámíthatatlan, így azt is nehéz egyelõre megmondani, átterhelik-e azt az ügyfelekre, és ha igen, milyen mértékbe. Ezt ugyanis a piaci verseny nagy mértékben befolyásolhatja. Az Aegon idén csak a bankadóból 4,82 milliárd forinttal gazdagította a magyar államkincstárat, jövõre úgy kalkulálnak, hogy 4 milliárdot is elérheti, amit a biztosítási adón keresztül be kell fizetniük - erre jön még rá a kgfb-t terhelõ baleseti adó.
A kisebb társaságok közül a Signal Biztosító idén 400 milliót forint bankadót fizet, a baleseti adóból pedig 500 milliót, jövõre úgy számolnak, ennél nagyjából 30 millióval kell kevesebbet fizetniük, a tûzvédelmi hozzájárulás kivezetésének köszönhetõen.
A Signal szerint a biztosítási adó egyes ágazatokban nemcsak hogy elviheti az egész éves nyereséget, de lehet, hogy veszteség is keletkezik miatta.
Így a biztosítók várhatóan a plusz teher egy részét kénytelenek lesznek áthárítani majd az ügyfelekre - közözölte Flamich Gábor, a Signal gépjármû- és lakossági vagyonbiztosításokkal foglalkozó fõosztályvezetõje a Privátbankár.hu-nak - hozzátéve, hogy ennek mértéke vélhetõen a lehetõ legalacsonyabb lesz az éles piaci verseny miatt.
Ezt is a devizahitelesek bánhatják!
A lakáshitellel rendelkezõknek kötelezõ jelleggel kell biztosítást kötniük a hitel fedezetére. Amennyiben a társaságok áthárítják a terhet, az ugyanúgy érvényes a hitelesekre is, és ez újabb plusz teher lehet a háztartásoknak. Flamich Gábor szerint egy átlagos lakásbiztosítás díja nem éri el a 30 ezer forintot, ami 3000 forintos adóterhet jelent - ez havonta 250 forintos plusz kiadás lesz egy családnak.
Schmidt Ákos, a Riskonline ügyvezetõ igazgatója szerint a társaságok kénytelenek lesznek teljes mértékben átterhelni a plusz adót az ügyfelekre.
\"Majdnem mindegyik biztosító a válság és az eddigi adók hatására végrehajtotta a belsõ szervezetének racionalizálását, amely a kedvezõtlen adatok miatt talán már túlságosan is sikerült. Rengeteg területen érezni, hogy a biztosítóknál kapacitáshiány van\" - mondja Schmidt. Az ügyfelek 15-20 perces várakozásról beszélnek telefonos ügyfélszolgálati kiszolgálásnál, a kárrendezésnél a kárkifizetések ideje három-négyszerese a két évvel ezelõttinek, nem beszélve a válság és az elõzõ évek plusz adóinak hatásáról - sorolja a szakértõ. \"Természetesen ez nem jó senkinek, de legfõképpen az ügyfeleknek nem. Ha ehhez hozzáveszem a szektor siralmas jövedelmezõségi adatait, akkor elképzelhetetlennek tartom, hogy a biztosítók ne hárítsák tovább az adó mértékét\" - mondja Schmidt.
Van remény a lakáshitelesek számára
\"A lakáshitel mellé kötelezõen megkötött lakásbiztosítások általában alacsony fedezet és magas díj jellemzett, ezért a devizahitelesek most könnyen találhatnak jobb ajánlatot\" - mondja a szakértõ. A vagyonelemek változása, az újabb piaci termékek, lehetõségek megjelenése miatt a lakásbiztosítási szerzõdéseket amúgy is érdemes 5 évente átnézni, hátha akad kedvezõbb díjtételû ajánlat, a nélkül, hogy a fedezetet csökkenteni kellene. A lakásbiztosítások piacán a verseny amúgy is nagy, ezt kihasználhatják most az ügyfelek, és az adó egy részét megspórolhatják, de Schmidt szerint valószínûleg így is többet kell majd fizetniük jövõre.