A Munkáspárt képviselõi Vince Cable vállalkozásügyi miniszternek, valamint Danny Alexander, a Pénzügyminisztérium fõtitkárának írt levelükben azzal érvelnek, hogy az új Szolvencia II szabályozói keretrendszer kockáztatja a gazdasági növekedést. Arra is figyelmeztetnek, hogy a biztosítók szavatoló tõke szabályozását érintõ új rendelet rontja a brit, így az európai biztosítók EU-n kívüli versenyképességét, veszélybe sodorhatja a biztosítók infrastrukturális beruházásait, korlátozhatja a brit vállalkozások finanszírozási forráshoz való hozzáférését, összességében tehát óriási terhet ró a brit gazdaságra.

A Financial Times kezébe került levelet az ellenzéki Munkáspárt árnyék gazdasági minisztere, Chuka Umunna, valamint Rachel Reeves, kincstárügyi tárcáért felelõs árnyékminiszter. Az új, vállalati nyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályjavaslatok kapcsán a miniszterek elmondták, hogy azok több száz milliárd fontot vonhatnak el az üzleti befektetésektõl, így a növekedéstõl és munkahelyteremtéstõl, hogy a vállalkozások betömjék vele a nyugdíjrendszeren keletkezett lyukakat. A miniszterek többször találkoztak Michel Barnier-ral, az EU belsõ piacokért felelõs biztosával, melynek eredményeként sikerült elérniük, hogy a tagállamoknak néhány hónappal késõbb, 2013 júniusában kellejen csak átültetniük az új jogszabályokat jogrendjükbe.

A brit miniszterelnök, David Cameron szintén bírálta a Szolvencia II szabályrendszert, melyet a rosszul átgondolt uniós jogszabályok közé sorolt, hozzátéve, kormánya igen keményen harcolt a brit cégek érdekeiért. Nagy-Britannia, Németországgal, Írországgal és Hollandiával közösen szegült szembe az új tõkekövetelményekkel, azonban még így együtt sem voltak elegendõek azok meghiúsításához.

A Szolvencia II rendszert úgy alakították ki, hogy a biztosítók tõketartalékai jobban tükrözzék az általuk viselt valódi kockázatokat, a biztosítók azonban már meglehetõsen régóta az új szabályok várható negatív hatásairól harsognak. A szigorúbb tõkekövetelmények mellett a társaságok szigorúbb vállalatirányítási, adatkezelési és közzétételi követelményekkel is szembesülnek.

Az iparág szerint az új szabályok értelmében magasabb tartalékot kell képezniük a vállalati kötvények után, amely igen fontos finanszírozási forrást jelent a társaságok számára, továbbá az alternatív befektetési eszközök, így az infrastrukturális beruházások után képzendõ tõketartalékok szintje is emelkedik.

A brit pénzügyminisztérium szintén fontos kérdésnek tartja mindezt, ezért szoros együttmûködést ígért az érintett felekkel, így a nyugdíjalapokkal is, hogy megelõzzék az üzleti beruházások lehetséges visszaesését, és a gazdasági növekedést serkentsék.

A brit biztosítók szövetsége (ABI) korábban azt állította, hogy a Szolvencia II alááshatja a kormány infrastrukturális beruházások élénkítése érdekében tett erõfeszítéseit. Eközben az angliai nyugdíjalapok szövetsége (National Association of Pension Funds, NAPF) arra figyelmeztetett, hogy a vállalatokat az általuk mûködtetett nyugdíjalapok hiányának megszûntetését elõíró szabályok arra kényszeríthetik a cégeket, hogy megszûntessék a járadékkal meghatározott (azaz DB, defined benefit) nyugdíjalapokat, sõt akár a csõd szélére is sodorhatják a vállalatokat.