Az UNION Biztosító 2012 nyarán az egészségügy megítélésérõl és az egészségbiztosítások szerepérõl készített országosan reprezentatív felmérést a 25-55 éves aktív munkavállalók körében. A kutatásból kiderült, hogy a lakosság lesújtó képet alkot a hazai egészségügy jelenlegi helyzetérõl, a fõ problémákat pedig a várakozási idõben, a körülményekben és az orvos-beteg kommunikációban látják.

Tartunk tõle, de még nem léptünk

„A kutatás során azt is megvizsgáltuk, hogy az állami ellátórendszer alternatívájaként az emberek igényt tartanak-e más típusú megoldásokra, magán ellátásra, illetve privát egészségbiztosításra. A lakosság válasza egyértelmûen igen volt!” – mondta Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezetõ igazgatója. Magán egészségügyi ellátást már minden harmadik megkérdezett (37%) igénybe is vett, de a magán egészségbiztosításokat még kevesen ismerik. Pedig az egészségügyi problémáktól való félelem dobogós helyen szerepel: a sokat hallott nyugdíjproblémát követõen rögtön második a sorban. 57% tart tartós betegségtõl, kórházi kezeléstõl, szakorvost igénylõ ellátástól. Ehhez képest ma még minimális (7%) azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen privát egészségbiztosítással ezekre az esetekre. Mindez azt mutatja, hogy kimagasló az egészségünkkel kapcsolatos alulbiztosítottságunk, hiszen az aktív keresõk 93%-a nem rendelkezik megnyugtató megoldással erre az eshetõségre.

A munkavállalói igény jelentõs

A térítés ellenében a jelenleginél magasabb színvonalú ellátási körülményekkel rendelkezõ szakorvosi ellátások iránti igényeket vizsgálva az állapítható meg, hogy a megkérdezettek több mint egyharmadát (36%) egyértelmûen érdekli olyan magán egészségbiztosítás, amely az egészségügyben tapasztalt fõ problémákat: a várakozást, az ellátási körülményeket és az orvos-beteg kommunikáció hiányát áthidalja. Az igény ráadásul fizetõképes kereslettel is párosul, természetesen igazodva a megkérdezettek jövedelmi viszonyaihoz. Vagyis az alacsonyabb keresetû munkavállalók kevesebbet, havi néhány ezer forintot szánnának egészségbiztosításra, a magasabb keresetûek akár 10-20 ezer forintot is.

„Ugrásszerûen emelkedik az igény abban az esetben, ha az egészségbiztosítást, mint munkáltatói juttatást mutatjuk be a munkavállalóknak – tette hozzá Bóna Katalin. Emelt szintû szakorvosi ellátást megszervezõ és finanszírozó magán egészségbiztosítást az emberek kétharmada fogadná szívesen munkáltatójától, hiszen 67% választaná cafeteria csomagján belül. Ez óriási kielégítetlen igény annak ismeretében, hogy ma még nagyon kevés munkáltató nyújt ilyet dolgozóinak, holott az egészségbiztosítás adó- és járulékmentesen adható juttatás.”

Ráadásul a munkavállalók az étkezési utalvány után a második helyen említették az egészség-jellegû juttatásokat, köztük az egészségbiztosítást, mint olyan juttatást, amit a legszívesebben fogadnának munkaadójuktól. Erre a szolgáltatásra nem is keveset fordítanának azok, akik igénylik ezt a juttatási formát, hiszen a béren kívüli juttatási keret közel egynegyedét (23%-ot) egészségbiztosításra és más az egészséggel kapcsolatos juttatásra fordítanának. Sõt, a kutatás válaszaiból az rajzolódik ki, hogy cégmérettõl függetlenül a munkavállalók 55-60%-a elvárja, hogy kapjon valamilyen egészséggel kapcsolatos juttatást a munkáltatójától.

A megoldás

Az UNION Biztosító egyéni és munkáltatók által köthetõ egészségbiztosításai pont a megkérdezettek egészségüggyel kapcsolatos problémáira adnak megoldást. Az UNION szolgáltatás alapú privát egészségbiztosításai egyrészt néhány napon belüli pontos idõpontra megszervezik a szükséges szakorvosi ellátást, nagy értékû orvosi diagnosztikai vizsgálatot, illetve egynapos sebészeti beavatkozást, valamint a beteg helyett ki isi fizetik azt. A megoldással mindenki nyer: a beteg gyorsan, várakozás nélkül jut emelt szintû körülmények közötti szakszerû ellátáshoz; az egészségügyi intézmény pluszforráshoz, ezáltal közvetetten állami szinten is elõnyös a privát egészségbiztosítások elterjedése.