2,5 millió új munkahely rejlik a számítási felhõben?
2012.09.28
Az Európai Bizottságnak „A számítási felhõben rejlõ potenciál felszabadítása Európában” elnevezésû új stratégiája olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek 2020-ig 2,5 millió új európai munkahelyet eredményezhetnek és az uniós GDP-t éves szinten nettó 160 milliárd euróval (körülbelül 1%-kal) bõvíthetik.

A stratégia arra irányul, hogy a gazdaság egészében felgyorsuljon és elterjedtebbé váljon a számítási felhõ használata.

A „számítási felhõ” kifejezés olyan adatállományok (például szövegfájlok, képek, videók) és szoftverek távoli számítógépeken történõ tárolására utal, amelyekhez a felhasználók interneten keresztül férhetnek hozzá a saját választásuk szerinti eszközön. Ez gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb és potenciálisan biztonságosabb az egy adott helyhez kötött számítástechnikai megoldásoknál. Számos népszerû szolgáltatás – mint például a Facebook, a Spotify és a webalapú e-mail – számítási felhõn alapuló technológiákra épül, mindazonáltal a tényleges gazdasági elõnyök a felhõalapú megoldásoknak a vállalkozások és a közszektor általi széleskörû használatában rejlenek.


A stratégia kulcsfontosságú intézkedései az alábbiak:

  • kijutás a mûszaki szabványok útvesztõjébõl ahhoz, hogy a felhõalapú szolgáltatások igénybe vevõi élvezhessék az átjárhatóság, az adathordozhatóság és a visszafordíthatóság nyújtotta elõnyöket; a szükséges szabványok 2013-ra történõ kiválasztása;
  • uniós szintû tanúsítási rendszerek támogatása a felhõalapú szolgáltatást nyújtó megbízható szolgáltatók beazonosíthatósága érdekében;
  • „biztonságos és tisztességes” szerzõdési feltételek kidolgozása a számítási felhõvel kapcsolatos szerzõdésekhez, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat is beleértve;
  • a tagállamok és az ipar részvételével az Európai Számítási Felhõ Partnerség létrehozása annak érdekében, hogy kihasználjuk a közszektor vásárlóerejét (az összes IT-kiadás 20%-a), ezzel befolyásolva a felhõalapú szolgáltatások európai piacát, valamint növeljük a felhõalapú szolgáltatást nyújtó európai szolgáltatók esélyeit arra, hogy versenyképesek legyenek; valamint olcsóbb és színvonalasabb e-kormányzati szolgáltatások nyújtása.

Neelie Kroes alelnök így nyilatkozott: „A számítási felhõ alapvetõ változást hoz gazdaságunkban. Uniós fellépés nélkül nemzeti határainkon belül rekedünk és így milliárdos gazdasági haszontól esünk el. El kell érnünk a kritikus tömeget és Európa egészére vonatkozóan azonos játékszabályokat kell meghatároznunk. A számítási felhõvel kapcsolatos vélt félelmeket meg kell szüntetnünk.”

Viviane Reding alelnök kijelentette: „Európának nagyban kell gondolkodnia. A felhõalapú szolgáltatásokra irányuló stratégia fokozni fogja az innovatív számítástechnikai megoldásokba vetett bizalmat és lendületet fog adni annak a versenyképes egységes digitális piacnak, amelyben az európaiak biztonságban érzik magukat. Ehhez a Bizottság által ez év elején elõterjesztett új adatvédelmi keretrendszer gyors elfogadása, valamint a biztonságos és tisztességes szerzõdési feltételek kidolgozása szükséges.”

Akadálymentes digitális tér

A stratégiával kapcsolatos mai bejelentés kapcsolódik az adatvédelmi szabályok naprakésszé tételére vonatkozó 2012-es bizottsági javaslathoz, illetve a kiberbiztonság európai stratégiájához, amelynek elõterjesztésére az elkövetkezõ hónapokban kerül sor. A számítási felhõre vonatkozó európai szabályok kidolgozása elõfeltétele annak az akadálymentes digitális térnek, amelyben valóra válhat az igazi egységes digitális piac. Ezek az intézkedések egy olyan átfogó erõfeszítés részét képezik, amelynek célja a dinamikus és megbízható internetkörnyezet létrehozása Európában.

A számítási felhõ elõnyei a méretgazdaságosságában rejlenek. A számítási felhõ technológiáját bevezetõ szervezetek 80%-a legalább 10–20%-os költségmegtakarítást ér el. Ezenkívül jelentõs eredmények várhatók a termelékenység fokozásában, amennyiben a technológia széles körben elterjed valamennyi ágazatban.

Jelenleg a közös szabványok és egyértelmû szerzõdések hiánya számos potenciális felhasználót elrettent a felhõalapú megoldásoktól. A felhasználók nem biztosak abban, milyen szabványokra és tanúsítványokra van szükségük a követelmények és jogi kötelezettségeik teljesítéséhez. Ilyen kötelezettség például annak biztosítása, hogy saját adataik és ügyfeleik adatai biztonságban legyenek, illetve hogy az alkalmazások képesek legyenek együttmûködni. A felhõalapú szolgáltatást nyújtó szolgáltatók is átláthatóbb szabályrendszert szeretnének a felhõalapú szolgáltatások nyújtását illetõen: hogyan lesznek rendezhetõk a jogviták, illetve miképpen biztosítható, hogy az adatok és szoftverek könnyen legyenek mozgathatók a felhõalapú szolgáltatást nyújtó különbözõ szolgáltatók között.