Elmarad a vidékfejlesztési tárca által várttól a kötelezõ agrárkár-enyhítési rendszerben a határidõre beérkezett befizetések összege, melytõl az eddig megszokott évi négymilliárd forintot remélte a minisztérium. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által a Napi Gazdaságnak küldött adatok szerint a szeptember közepi határidõig 62 866 tagtól érkezett elfogadható befizetés, 3,63 milliárd forint összegben. Ez azt jelenti, hogy nem minden hozzájárulás-fizetésre kötelezett tagtól érkezett meg a befizetés, eredetileg ugyanis 63 750 regisztrált termelõtõl vártak befizetést.
Ez azt vetíti elõre, hogy az idei aszályos évben csak a növénytermesztésben százmilliárdos nagyságrendûre taksált károkat sem lesz képes fedezni az agrárkár-enyhítési alap kifizethetõ kerete.
Az viszont elõremutató jel, hogy a kötelezõen tagnak minõsülõk mellett 10 441 önként csatlakozó bõvítette a kockázatközösséget. Az új szabályok szerint ugyanis a 10 hektár alatti területtel rendelkezõ õstermelõknek nem kell megfizetni a hozzájárulást.
Az MVH adatai szerint a biztosítási díjtámogatás kapcsán több mint 1800 biztosítási szerzõdést adtak be a hivatalhoz, ebbõl mintegy 1600 gazdálkodó a kárenyhítési rendszerben is érdekelt és már be is fizette a hozzájárulást. A támogatási jogosultság feltétele, hogy a biztosítás díját teljes összegben befizessék a termelõk, amit a biztosítók november 15-ig igazolnak az MVH-nak. Az egyéni támogatási összegek csak ezt követõen alakulnak ki.
A biztosítóknál jelenleg a beérkezett kárigények összesítése, a kárösszegek véglegesítése zajlik. Az Allianznál várhatóan novemberben tudnak majd végleges számokat mondani a kárösszesítéssel kapcsolatban. Az október elsejei állapot szerint 628 kárigényt jelentettek a támogatott és 317-et a nem támogatott biztosítással rendelkezõ agrárügyfelek − mondta a Napi Gazdaság érdeklõdésére Horváth Andrea, az Allianz Hungária Zrt. nem életbiztosításokért felelõs vezérigazgató-helyettese. A Generalinál az 593 támogatott szerzõdésbõl eddig 115 tulajdonos jelzett kárigényt, míg a több mint hatezer egyéb agrárbiztosítás kapcsán idén eddig nagyságrendileg 1300 bejelentést kaptak. A növényekhez kapcsolódó valós kárérték megállapításához meg kell várni azt a növekedési stádiumot, amikor a tényleges kár kimutatható − mondta Kókai Gábor, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. mezõgazdasági biztosítási szakértõje. Ilyenkor a kárszakértõk több szemlét tartanak, a végleges kárösszeget csak a betakarításkor határozzák meg. Ezért és a mielõbbi kárrendezés érdekében növelte a biztosító a szakértõk számát.
Az idõközben megkezdõdött õszi vetések kapcsán egyre több, az új szerzõdéskötési lehetõségek iránt érdeklõdõ megkeresést kapnak a biztosítók, de konkrét kötésekre inkább csak novemberben számítanak. Hagyományosan az õszi vetésû növények esetében a biztosításkötési idõszak október második felétõl november végéig tart − mondja Horváth Andrea. Az aszálykár miatt már most is érezhetõ az érdeklõdés, de a termelõk várják az eredményeket, a díjtámogatott konstrukció által nyújtott fedezetet vásárló gazdák tapasztalatát, az aszálykár-kifizetéseket és az esõt − válaszolta Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító Zrt. nem életbiztosítási ügyvezetõ igazgatója. A Generali szerint az is befolyásolja majd a szerzõdéskötési hajlandóságot, hogy lesz-e jogszabályváltozás a támogatott konstrukcióval kapcsolatban.
Már júliusban megtárgyalták az elsõ tapasztalatokat a vidékfejlesztési tárcával az addig felmerült problémákkal kapcsolatban − mondta Máhig Attila. Ezt követõen a biztosítók a Mabiszon keresztül javaslatot tettek a szükséges jogszabályváltozásokra, a tárca pedig ígéretet tett arra, megvizsgálja az alkalmazás lehetõségeit. A biztosítók mellett több más mezõgazdasági szakmai szervezet, kutatóintézet is javaslatokat nyújtott be a minisztériumhoz a rendszer hatékonyságának növelése érdekében, az EU vonatkozó elõírásai ugyanis szigorú keretrendszert szabnak a díjtámogatott biztosítások mûködéséhez. A Napi Gazdaság információi szerint a napokban egyeztetnek ezekrõl a felek, de a jogalkotás még folyamatban van. Fél év mûködés, egy teljes termelési évet sem kitevõ tapasztalatunk birtokában szakszerûtlen lenne komolyan változtatni a feltételeken − mondta Máhig Attila. Szavai szerint adminisztrációs és kisebb, a mûködést segítõ, a gazdák bizalmát erõsítõ javaslatokat tettek.