A környezetbarát jármûvekre irányuló európai kezdeményezés keretében a kutatás és az innováció ésszerûsítésére törekedve a Bizottság az innováció fellendítésére irányuló javaslatot terjeszt elõ. Az innováció elõmozdításának finanszírozása érdekében, valamint azért, hogy a kkv-k könnyebben hitelhez juthassanak, az Európai Beruházási Bankkal folytatott fokozott együttmûködésre van szükség. Az elektromos autók tömeggyártásához szükséges áttörés megkönnyítéséhez kiszámítható szabályozási környezet szükséges, amelyet a jármûvek töltõcsatlakozóját egységesítõ uniós szabvány fog biztosítani.

A gépjármûipari innovációk ösztönzésére szolgál emellett a szén-dioxid-, a szennyezõanyag- és a zajkibocsátás csökkentésére, a közúti biztonságot elõsegítõ fejlesztések támogatására és a fejlett technológiákat használó, intelligens közlekedési rendszerek kifejlesztésére irányuló átfogó intézkedéscsomag is.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság az ágazat sürgetõ problémáinak megoldására törekszik. A Bizottság az európai gépjármûpiacokon tapasztalt kereslet visszaesésére és több bejelentett üzembezárásra válaszul a következõ Versenyképességi Tanácsot megelõzõen novemberben összehívja a gépjármûgyártókat és a szakszervezetek képviselõit, valamint az ipari minisztereket, hogy együtt, koordinált módon vizsgálják felül a jelenlegi válság kezelésére irányuló intézkedéseket. A gépjármûipar egész Európában jelentõs, ezért problémái európai szintû választ igényelnek. E válasz a túlkínálat kérdésére, a szociális és technológiai beruházásokra, az állami támogatásokra és a keresletoldali intézkedésekre fog összpontosítani, és a legmagasabb szinten folytatott politikai párbeszéd fogja követni.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következõképpen nyilatkozott: „Európában készülnek a világ legjobb autói. A Bizottság szeretné megõrizni ezt a vezetõ helyzetet, ugyanakkor még biztonságosabbá és környezetkímélõbbé tenni a jármûveket. A ma elõterjesztett dokumentumban a Bizottság az uniós gépjármûiparral kapcsolatos stratégiát mutatja be, továbbá sürgõs intézkedéseket is fog tenni azért, hogy az ágazat jelenlegi nehézségeinek orvosolása és a szerkezetátalakítás koordinált módon történjen. Ez a gépjármûipari terv a Bizottság által október 10-én benyújtott ipari forradalmi stratégia elsõ eredménye. A gépjármûipari ágazatnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy túllendüljön a jelenlegi nehézségeken, megõrizze versenyképességét, fenntarthatóbbá váljon, és mindeközben még európai gyártóbázisát is megõrizze. Sõt mi több, a gazdaságra gyakorolt multiplikátor hatásánál fogva annak is nagy lendületet adhat, hogy Európa megõrizze szilárd ipari bázisát. A ma bemutatott cselekvési terv a lehetõ legnagyobb politikai támogatást adja meg a gépjármûiparnak.”

A következõ évtizedben várhatóan jelentõsen megugrik a feltörekvõ gazdaságokban eladott autók száma, ami nem csupán lehetõség az EU gépjármûipara számára, hanem nagy nyomást is jelent a fenntarthatóság fokozása és az egyre élezõdõ globális versenyben való helytállás terén.

A cselekvési terv konkrét szakpolitikai kezdeményezésekre irányuló javaslatokat tartalmaz az alábbi célkitûzésekkel

1. A fejlett technológiákba és az ún. „tiszta” jármûvekbe irányuló beruházások elõmozdítása, pl. az alábbiak révén:

• a szén-dioxid-, a szennyezõanyag- és a zajkibocsátás csökkentésére irányuló átfogó intézkedéscsomag,
• a közúti biztonságot elõsegítõ intézkedések, köztük az intelligens közlekedési rendszerek továbbfejlesztése,
• az alternatív tüzelõanyagok (áram, hidrogén, földgáz) infrastruktúrájának kiépítése,
• az elektromos jármûvek töltõcsatlakozóját egységesítõ uniós szabvány kidolgozása, valamint
• a kutatási és innovációs beruházások elõmozdítását szolgáló, a Horizont 2020 keretprogramon részét képezõ, környezetbarát jármûvekre irányuló európai kezdeményezés.

2. A piaci feltételek javítása, pl. az alábbiak révén:

• a jármûvek egységes piacának megerõsítése fejlettebb típus-jóváhagyási rendszer segítségével, ideértve a piacfelügyeletet is, a tisztességtelen verseny elkerülése érdekében,
• az ún. „tiszta” jármûvekkel kapcsolatban biztosított pénzügyi ösztönzõk ésszerûsítése,
• az intelligens szabályozás elveinek következetes alkalmazása, azaz pl. a fõbb politikai kezdeményezések versenyképességre gyakorolt hatásának vizsgálata a gépjármûiparra gyakorolt hatásuk felmérése érdekében.

3. Az ágazat támogatása a globális piacra való kijutásban a következõ intézkedések révén:

• kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodások kötése, ezek kumulatív hatásainak körültekintõ értékelése, a a fõ harmadik országbeli partnerekkel megkezdett párbeszédek elõmozdítása és folytatása, valamint
• a jármûvekre vonatkozó elõírások nemzetközi harmonizációjának fokozása azzal a végsõ céllal, hogy nemzetközi szintû legyen a jármûvek típusjóváhagyása, és az elektromos jármûvekre és akkumulátoraikra világszerte érvényes biztonsági követelmények vonatkozzanak.

4. A készségfejlesztéssel és képzéssel kapcsolatos beruházások elõsegítése egyrészt a szerkezeti átalakítások gördülékenyebbé tétele, másrészt a munkaerõ-piaci és szaktudásbeli igények elõrejelzése érdekében, pl. az Európai Szociális Alap e célra történõ felhasználása által.

A közvetlenül vagy közvetve 12 millió munkahelyet, 2011-ben a GDP 4%-át és 90 milliárd euró kereskedelmi többletet jelentõ gépjármûipar (gépjármûgyártók, a szállítói lánc és az utópiac, köztük több ezer kkv) egészében véve stratégiai fontosságú az európai gazdaság szempontjából. Évi mintegy 30 milliárd euró értékû beruházásokkal ez az ágazat a legnagyobb magánbefektetõ a kutatás és az innováció terén.