A Generali adatai szerint az elmúlt 6 évben a 10 legnagyobb, üzemszünet okozta káresetre összesen 1,8 milliárd forintot térített a biztosító. A legnagyobb kifizetés 1998-ban történt: ekkor a dologi kár többszöröse, 9,5 milliárd forintos kára keletkezett egy elektronikai cikkeket gyártó vállalatnak az üzemcsarnok leégése miatti üzemidõ kiesésbõl. A Generali biztosítási portfoliójában jelenleg közel 1350 milliárd forintot tesz ki a teljes biztosítási fedezet, ami azt jelenti, hogy ha minden egyes ügyfélnél leállna a termelés vagy szolgáltatás a biztosítási szerzõdésben meghatározott maximális idõre, akkor összesen ennyit kellene a számukra fizetnie a biztosítónak.

„A nyugat-európai országokban és a tengerentúlon ez a fajta biztosítás és tudatos magatartás a vállalatok részérõl már hosszú évek, évtizedek óta jelen van. Nagyon bíztató, hogy Magyarországon, ha még gyermekcipõben is jár, de érezhetõen kezd elterjedtté válni az ilyen jellegû kockázattudatosság. Szakértõink minden érdeklõdõ ügyfelünk számára személyre szabottan mérik fel a vállalati kockázatokat és kínálják fel az ehhez illeszkedõ üzemszünet biztosítást.” – mondta el Sinkó Ferenc, a Generali vállalatbiztosítási üzletág-igazgatója.

A gazdasági válság és az ezzel összefüggõ piacvesztés hatására számos termelõ vállalkozás került nehéz helyzetbe itthon és külföldön egyaránt. Számukra sok esetben a termelés akár csak rövid ideig tartó kényszerû szüneteltetése az adott vállalkozás ellehetetlenülését eredményezheti a megfelelõ biztosítás nélkül.

A közelmúlt legkomolyabb káresete 2009-ben történt, amikor egy német tulajdonú vállalat magyarországi gyártó üzeme leégett. A dolgozók egy részének a cég másik telephelyén adtak munkát, míg a többieket szabadságra küldték. Ahhoz, hogy a megrendeléseket idõben teljesíteni tudja a cég és ezzel elkerülje a kötbért és bírságot, a termelés egy részét a cégcsoport európai leányvállalataihoz csoportosították, plusz munkában. Ezen kívül béreltek egy csarnokot az anyacégtõl, melyben Németországból hozott használt gépeken folytattak termelést. „Ezek az intézkedések jelentõs többletköltséget jelentettek – így például a magyar és külföldi munkabér különbözetet, túlórákat, plusz szállítási költségeket –, melyekre azonban kiterjedt az üzemszünet biztosítás. Így összesen közel egymilliárd forint kártérítést kapott a cég a Generalitól” – mondta el a biztosító üzletág-igazgatója. A Generalinál üzemszünet biztosítást kötõ cégek között szerepelnek energiaipari cégek, de nyomda, hulladék-feldolgozó, autóalkatrész gyártó, mozi és áruház is.

Nem csak a termelés elmaradása, hanem a szolgáltatás kiesése esetén is hasznos lehet a biztosítás. Tavaly az egyik legnagyobb hazai élelmiszer áruházlánc egyik épülete mögött kigyulladt egy göngyöleg. A tûz átterjedt az áruházra, mely végül olyan súlyosan sérült, hogy el kellett bontani és újraépíteni az épületet. Mindez hónapokig tartott, ami alatt szünetelt az értékesítés. A biztosító végül 153 millió forint kártérítést fizetett. Nemrég pedig egy hazai sípark került nehéz helyzetbe, miután megszûnt az áramszolgáltatás és így sem a felvonók, sem az éttermek nem tudtak mûködni. A park több millió forint értékben kényszerült visszatéríteni a síbérletek árát.

Az üzemszünet biztosítás a Vagyonõr vállalkozói vagyonbiztosítás, illetve a géptörés biztosítás mellett köthetõ kiegészítõ biztosítás. Azon vállalkozások számára ajánlott, melyek az alapbiztosítással fedezett vagyontárgyaikat ért károk esetén nem csak a javításra, pótlásra, hanem az ez idõ alatt kiesett nyereségre és plusz költségekre is szeretnének kártérítést kapni.