Az összességében 9,5 százalékkal zsugorodó bankszektorban a Takarékszövetkezeti Integrációba tömörült hitelintézetek mérlegfõösszege a TakarékBankot nem számítva is nõtt, mintegy 1,5 százalékkal, a bankkal együtt pedig 1860 milliárd forintot ért el, ami 5,9 százalékos piaci részt biztosított.

Az aktivitás fenntartásában jelentõs szerepe volt a végtörlesztésnek, amelynek keretében mintegy 70 milliárd forintnyi új devizahitel-kiváltó forintkölcsönt helyeztek ki a takarékok. Az új kihelyezések részben ellensúlyozták az év közben lejáró egyéb hiteleket és hozzájárultak ahhoz, hogy az év végén fennálló lakossági forinthitel-állomány 306 milliárd forintos összege csaknem 30 milliárd forinttal múlja felül a 2011. december végit. Ennek köszönhetõen az integrációba tartozó hitelintézetek részesedése a lakossági hitelpiacon 10,6 százalékra nõtt az egy évvel korábbi 10,2 százalékról. A vállalkozói nettó forinthitel-állomány ugyanakkor az elhúzódó válság és a nehéz gazdasági körülmények miatt nem nõtt, 224 milliárd forintos szintje mintegy 1 százalékkal marad el az elõzõ évitõl. Miután azonban a bankszektorban ennél valamivel nagyobb mértékben zsugorodott a vállalkozói hitelezés, az integráció 8,3 százalék körüli piaci része meghaladta az egy évvel korábbit. „A többi hitelintézethez hasonlóan az integrált takarékok vállalkozói és önkormányzati kihelyezési lehetõségeit is befolyásolta a visszaesett hitelkereslet, a beruházások visszafogása, ugyanakkor elmondható, hogy a takarékok minden körülmények között igyekeztek fenntartani a vállalkozói finanszírozást” – hangsúlyozta Varga Antal az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezetõ igazgatója.

Az összesen 1245,7 milliárd forintot elérõ betéteken belül a lakossági forintbetétek 1,5 százalékkal, míg a vállalati forintbetétek 6 százalékkal bõvültek. Ennek megfelelõen a takarékszektor megõrizte elõkelõ helyét a háztartási forintbetétek gyûjtésében, 1050 milliárd forintos állományával piaci részesedése csaknem fél százalékponttal nõtt és megközelíti a 16 százalékot. A gazdasági körülmények javulásával jelentõs tere lehet a hitelbõvülésnek, a takarékszektor hitel/betét aránya ugyanis 52 százalék, szemben a bankszektor mintegy 120 százalékával.

Az üzleti aktivitás fenntartása hozzájárult az eredménytermelõ képesség fokozásához. Míg a teljes bankszektor a tavalyi évet adózás elõtt közel 106 milliárd forintos veszteséggel zárta, addig az integrációba tartozó hitelintézetek - a TakarékBankkal együtt számítva mintegy 10,8 milliárd forint összegû adó elõtti profitot értek el. „A takarékszövetkezetekre mindig is jellemzõ volt a kiszámítható, lépésrõl lépésre való növekedés, amelyet döntõen a lakosságtól begyûjtött forintforrásokra alapoztak, így maradhattak nyereségesek a válság ellenére is” – mondta Varga Antal.

A takarékok összesített hatékonysági mutatói, ha szerény mértékben is, de tovább javultak: a tõkearányos nyereség az elõzetes adatok szerint az integrációban – a TakarékBank adata nélkül - 8,37 százalék, míg az eszközarányos megtérülés közelíti a 0,7 százalékot. Az OTSZ-tagok összesített saját tõkéje december végén 121,6 milliárd forint volt 7,5 százalékkal több, mint az azonos tartalmú egy évvel korábbi adat.

Az összes takarékszövetkezet közel 80 százalékát tömörítõ integrációban idén a piaci részesedés további mérsékelt növekedésével kalkulálnak, amiben szerepe lehet a TakarékBank kisebbségi állami tulajdonosa által biztosított új üzleti lehetõségeknek is. Ezért a takarékszektorban új fiókok nyitására, és a mintegy 7 ezer fõs alkalmazotti létszám bõvítésére is számítani lehet.