A fosszilis vállalatok tulajdonában lévõ olaj, a szén és a földgáz tartalékok túlértékeltsége miatt újabb buborék, ezúttal „szén-buborék” alakulhat ki, miután ezen tartalékok 66%-a várhatóan soha nem kerül majd felhasználásra a nemzetközileg elfogadott éghajlat-változási célkitûzéseknek való megfelelési kényszer miatt.

A Carbon Tracker thinktank jelentése szerint a tõzsdék arra játszanak, hogy az országok meglehetõsen passzívak a klímaváltozással kapcsolatban, a befektetõk és a szabályozó hatások pedig nem foglalkoznak az ezzel járó kockázatokkal.

A jelentés társszerzõje, a London School of Economics professzora, Lord Stern szerint a legutóbbi pénzügyi válság megmutatta, hogy mi történik, ha a kockázatok észrevétlenül felhalmozódnak. Stern szerint messze állnak a cégek attól, hogy csökkentsék a fosszilis energiahordozóktól való függést, sõt, a top 200 vállalat tavaly mintegy 674 milliárd dollárt költött arra, hogy újabb forrásokra bukkanjanak, amely nagyjából a globális GDP 1%-ának felel meg. Ezek a beruházások azonban végül értéktelennek bizonyulhatnak, ha nem lehet majd a kitermelt energiahordozót felhasználni.

A kormányok ugyanis nemzetközi megállapodást kötöttek, hogy korlátozni próbálják a globális hõmérséklet-emelkedés szintjét 2 Celsius fok alá, ennél nagyobb emelkedés esetén ugyanis a következmények súlyossá és kiszámíthatatlanná válhatnak. A jelentés számításai szerint a világ jelenlegi fosszilis energia-tartalékai mintegy 2860 tonna szén-dioxiddal egyenértékûek, ennek azonban mindössze 31%-a használható fel ahhoz, hogy a 2 Celsius foknál kisebb hõmérséklet-emelkedés valószínûsége 80% legyen. Azonban még 50%-os valószínûség esetén is csak a tartalékok 38%-a lenne felhasználható.

2015 kulcsfontosságú év lesz, ezzel a céldátummal vállalták ugyanis a kormányok, hogy megállapodást kötnek a széndioxid-kibocsátás korlátozására. Az alapkezelõknek azonban már most lépniük kell, 2015-ben ugyanis már túl késõ lesz – figyelmeztet a közgazdász.