Csalók elektronikus leveleket küldenek ki magánszemélyeknek az ENSZ által számukra küldött nagy összegű állítólagos pénzküldeményekről. A bűnözők az MNB-re is hivatkozva próbálnak – adminisztrációs, igazolási díjakra hivatkozva – így pénzt kicsalni az érintettektől. A jegybank (amely ilyen ügyekben büntető feljelentést tesz) természetesen valójában nem működik közre e tevékenységben. Célszerű e megkeresésekre nem reagálni, s értesíteni a rendőrséget.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélbejelentés alapján értesült arról, hogy ismeretlenek az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nevében küldenek angol nyelvű elektronikus leveleket magyar magánszemélyeknek, a világszervezet által kiutalt nagy összegű pénzküldeményről értesítve őket. A levelek szerint a pénzküldeményt az MNB csekk formájában küldi el nekik, amihez a csalók nagy összegű előzetes „adminisztrációs költség” befizetését kérik. Ha ezt a magánszemélyek teljesítik, újabb „igazolási díjak” befizetését kérik a kifizetéshez, ezúttal az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nevében.

Mint emlékezetes a jegybankra vagy annak állítólagos „elvárásaira” hivatkozva legutóbb 2018 októberében, ezt megelőzően pedig 2016 decemberében küldtek ki a mostanihoz hasonló megtévesztő csaló leveleket magyar ügyfeleknek.

A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – a „419-es vagy nyugat-afrikai csalás” jellegű. Ezeknél a feladók nagy összegű pénz – ebben az esetben jelentős ENSZ kiutalás – rövidesen várható érkezéséről értesítik a címzetteket, a hitelesség érdekében itthoni szervezetekre, ebben az esetben az MNB-re is hivatkozva.

Ha az ügyfelek az üzenetekre esetleg gyanútlanul válaszolnak, esetleg pénzt küldenek, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy elküldött összegeiket nem látják viszont.

Az MNB fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést nem végez (s így természetesen költségeket sem számít fel), illetve azzal kapcsolatos ügyféladatokat sem igényel elektronikus levélben.

A mostani üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akik egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, az esetet jelezzék az MNB-nek és a rendőrségnek. Ha egy ügyfél esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, célszerű azt is haladéktalanul bejelentenie a nyomozó hatóságnak.

Az MNB ilyen esetben ismeretlen tettes ellen csalás gyanúja miatt büntető feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál.