Kevesen érzik magukat felelõsnek a késõbbi nyugdíjuk elõteremtéséért
2013.06.18
A leendõ nyugdíjasok nagyon bizonytalannak ítélik meg saját kilátásaikat, és az idõskorra való felkészültség szintje tavalyhoz képest még csökkent is – állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. Az állami pillérnek ennek ellenére még mindig meghatározó a szerepe a leendõ nyugdíjasok szerint is.

Nagy a bizonytalanság a leendõ nyugdíjjal kapcsolatban egész Európában – derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövõ generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka kifejezetten pesszimista. Kínában ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövõ generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmû javulást vár. Figyelemre méltó azonban, hogy Magyarországon utóbbi csoportba a megkérdezettek elenyészõ hányada, csupán 2 százaléka tartozik.

A nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való felkészültséget tükrözõ index (ARRI) értéke. A nullától 10-ig terjedõ skálán mozgó mutató hat fõ elembõl tevõdik össze: a személyes felelõsségvállalásból, a tudatosság szintjébõl, a pénzügyi jártasságból, a tervezésbõl, a pénzügyi felkészültségbõl illetve a tartalékolásból. Az index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. A két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az átlagnál: az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41 pontot mutatott.

A kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendõ nyugdíjasok jövõképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelõssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes egyetértésérõl adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók aránya mindössze 6 százalékot tett ki.

Az állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – pedig változatlanul az elsõ számú jövedelemforrás a lakosság szerint az idõskori évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfõbb forrásként számítani.

Az öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága pedig igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem érzi magát felelõsnek a késõbbi nyugdíja elõteremtéséért, és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell az idõskori éveikre.

Az AEGON megbízásából végzett kutatás – amelynek elkészítésében a a Transamerica Center for Retirement Studies és a Cicero Consulting mûködött közre – 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnõtt megkérdezésén alapul. Az „AEGON Retirement Readiness Survey 2013” címû kutatást az érintett országokban – Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában – 2013 januárjában és februárjában készítették el.