2019-ben várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. Mivel a fizetett díjnak maximum 65 százalékát lehet visszaigényelni utólagos díjtámogatásként, az előre megállapított 5 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeget a gazdák jelentősen túligényelték. A kifizetések várható felosztását, illetve a rendszerrel kapcsolatos idei tapasztalatokat mutatja be a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi elemzése.
Noha tavaly a díjtámogatás éves összegét 4-ről 5 milliárd forintra emelték, ez az emelt összeg sem nyújt fedezetet az elérhető támogatások maximumára. Idén a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint várhatóan az alábbi séma szerint zajlik majd:
- A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 55 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák
- A jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások (B típus) esetén 40 százalék,
- A többi szántóföldi kultúra (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható.
„Kedvező változás volt az idei évben, hogy immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk) – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – A gazdálkodók túlnyomó többsége azonban mindössze két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra kötött biztosítást. A jövőben fontos feladat a többi fedezetnek az egyedi adottságokhoz igazodó bevonása is a biztosításokba. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ehhez szükség lenne egyes káresemények (például a gyümölcsöket érintő tavaszi fagykárok) feltételrendszerének javítására is a biztosítók részéről.”
Jellemző idei mezőgazdasági károk
Az idei kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot ért természeti károk mértékét tekintve átlagos év áll mögöttünk. Jelentősebb növényi káresemények az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszályt követően a keleti és déli országrészeket sújtó jégverések és viharkárok voltak. Míg júniusban főként Szabolcs, Csongrád, Békés, Baranya, júliusban Békés és Bács-Kiskun megyék voltak ennek fő elszenvedői. Összességében mégis kedvező a kép: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszernek (JÉGER) eddigi eredményei bíztatóak, ugyanakkor teljes védelmet messze nem képes biztosítani. Emellett a viharkároknak idén mind a gyakorisága, mind az intenzitása megnövekedett.
Jövő évi változások és a fejlődés lehetséges irányai
Sajnos az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére.
„Az állatbiztosítások megkötése ugyanakkor a jelenlegi helyzetben díjtámogatási rendszer nélkül is feltétlenül ajánlott: egyes kiemelkedő karantén és zárlati betegségek (például a sertéspestis) egyre több hazai régióban jelent kiemelt kockázatot. Fontos tudni, hogy azt követően, hogy egy adott földrajzi területen megjelenik egy-egy betegség, arra a biztosítótársaságok gyakran már nem adnak fedezetet, vagyis célszerű mindenképpen előre gondolkodni– emelte ki a FBAMSZ szakértője.
A hazai agrárstratégiai prioritások, valamint a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő erdősítési programok sikerének elősegítése érdekében célszerű volna a támogatott növénybiztosítást az erdőkre, azokon belül is legalább az új telepítésű erdőterületek befejezetlen erdősítéseire, azok állományára kiterjeszteni.
Immár hatodik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.
