E hosszú távú ártrendek alátámasztják a Bizottság tavalyi határozatát, miszerint az új gépkocsik eladása tekintetében immár nem indokolt az egyedi versenyjogi szabályok fenntartása.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy az európai fogyasztók javára válik az új gépkocsik értékesítési piacán kialakult verseny, és a fogyasztók továbbra is élvezik a reálértéken számított gépkocsiárak jelentõs csökkenésébõl adódó elõnyöket. A tagállamok közötti árkülönbségek további csökkenése a határokon átnyúló verseny pozitív mutatójaként értelmezhetõ. Szintén elégedettséggel tölt el az, hogy egy évtizeden belül most elsõ ízben nem történt emelkedés a javítási és karbantartási díjak tekintetében, ami azt jelzi, hogy a szektor megértette az új játékszabályokat” – nyilatkozta Joaquín Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelõs alelnöke.

A gyártók árlistáinak tanúsága szerint a személygépkocsiárak tagállamonkénti eltérései összességében csökkenést mutatnak. A különbségek azonban bizonyos esetekben még mindig jelentõsek, ami lényeges megtakarítást eredményezhet a külföldön vásárló fogyasztók számára. Az euróövezeten belül az árkülönbségekre vonatkozó mutató változatlan maradt.

Az uniós gépkocsi-árindex (amely a fogyasztók által fizetett nominális árat tükrözi, az árengedmények, az áfa és a regisztrációs adó figyelembevételével) mindössze 0,3%-kal emelkedett, szemben a fogyasztói árak összesített 2,8%-os növekedésével. Reálértéken számítva mindez a gépjármûárak figyelemre méltó, mintegy 2,5%–os csökkenésének felel meg.

Összesen 24 uniós tagállam könyvelt el csökkenést a reálértéken kifejezett gépkocsiárak tekintetében. Két tagállamban az árak stabilak maradtak (+0,2% Olaszországban és Máltán egyaránt), miközben Portugáliában áremelkedés volt tapasztalható (+2,6%). Az utóbbi esetében azonban meg kell jegyezni, hogy az elõzõ évben a fogyasztók a reálértéken kifejezett gépkocsiárak átlagon felüli csökkenésének (–6,7%) elõnyeit élvezhették.

A reálértéken kifejezett árak csökkenése különösen szembetûnõ volt Szlovákiában (–17,4%), Bulgáriában (–13,5%), Szlovéniában (–11,6%) és a Cseh Köztársaságban (–9,0%). Lengyelország 5,6%-os árcsökkenést könyvelhetett el. A nagy piacok közül az Egyesült Királyságban (–3,7%) csökkentek a legjelentõsebben a reálárak, Németországban, Spanyolországban és Franciaországban pedig mérsékeltebb árcsökkenés (–1,9%, –1,6%, illetve –0,9%) volt megfigyelhetõ.

A gépkocsik reálértéken kifejezett árának Unió szerte bekövetkezõ csökkenése egy több mint egy évtizede tapasztalható trend folytatása, amely azt jelzi, hogy az új gépkocsik piacán élénk a verseny a gépkocsigyártók között.

A javítás és a karbantartás reálértéken kifejezett díjai – amelyek az elmúlt évtized során az általános inflációs szintet meghaladó mértékben nõttek – 2010-ben nem emelkedtek.

A gépkocsiárakról szóló jelentés a gépjármûágazat bizottsági vizsgálatának részét képezi. 26 gépkocsimárka 89 legkeresettebb típusának az Unió egészére vonatkozó listaárait mutatja be. A jelentés lehetõséget ad a fogyasztóknak, hogy összehasonlítsák az európai gépkocsiárakat, és kihasználják az Unió egységes piacában rejlõ lehetõségeket.

Nagyobb verseny kell a gépjármûágazatban

A gépjármûágazatra vonatkozó új versenyjogi keretszabály 2010 júniusában lépett életbe (lásd IP/10/619 és MEMO/10/217). A reform fõ célkitûzése a nagyobb és hatékonyabb verseny biztosítása az értékesítés utáni piacokon, nevezetesen a javítás és a karbantartás terén, amelynek költségei a gépkocsi élettartama alatt felmerülõ kiadások jelentõs hányadát alkotják. Az új szabályok megkönnyítik egyes káros gyakorlatok kezelését. Ezek közé tartozik az, amikor a gyártók megtagadják a mûszaki információk átadását a független szerelõmûhelyek számára, vagy visszaélnek a garanciával. Másfelõl lehetõvé teszik a gépkocsigyártók számára, hogy a legjobb belátásuk szerint szervezzék meg értékesítési hálózataikat, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes márkák között kiélezett verseny folyik.