Bár sokan hitték, hogy a 2010-ben bekövetkezett ajkai vörösiszap katasztrófa elég figyelmeztetés volt a vállalati szektornak, azonban azóta sem változott érdemben a cégek védekezése a környezetszennyezés pénzügyi következményei ellen. A legnagyobb - alig tucatnyi - magyar vállalatokat leszámítva, védtelenek a hazai vállalkozások egy, a környezetet terhelõ károkozás következményeivel szemben.

Az átlagosan rendkívül alacsony – tízmilliós nagyságrendû - kártérítési limit problémája mellett az jelenti a legfõbb gondot, hogy a legtöbb hazai felelõsségbiztosítási szerzõdés alkalmatlan arra, hogy egy komplex környezetszennyezési esetet teljes körûen kezeljen – figyelmeztet az AIG Biztosító.

A vezetõ tisztségviselõk, igazgatók személyesen is felelõsségre vonhatóak egy környezetszennyezési esetnél. Ezért különösen fontos, hogy egy vállalat felmérje a kockázatokat, és megfelelõ védelemmel rendelkezzen. A cégek többsége ugyanakkor jelenleg a döntési helyzetig sem jut el, ajánlatot sem kér a biztosítóktól, így érdemben mérlegelni sem tudja, milyen költségen biztosíthatná magát egy ilyen kiemelt kockázat ellen. Annak ellenére sem, hogy egy környezetszennyezés esetén az elégséges biztosítás sokszor a túlélést jelenti – hangsúlyozza Kovács Gábor, az AIG Magyarország vállalati üzletágának igazgatója.

A környezetszennyezés lehetõsége egy mindig jelen lévõ kockázat, a kár bármikor bekövetkezhet, fakadjon az balesetbõl, vagy akár egy láthatatlan szivárgásból egy cég földalatti tartályaiban. A növekvõ médiafigyelem és az állampolgárok és civil szervezetek erõsödõ környezettudatossága pedig jelentõsen növelheti a most még rejtve maradó szennyezések felderítését, ami fokozodó pénzügyi kockázatot jelent az érintett vállalatok számára.