Az elmúlt három évben csaknem 700 kérdést tettek fel a Totalcar olvasói a PBA Biztosítási Alkusz Kft. alkusz üzletág területi vezetõjének, Horváth Lászlónak. A felvetett témákból kirajzolódnak a hazai autóstársadalom leggyakoribb problémái a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás (kgfb) és a casco témakörében. A kérdések között a legnagyobb arányban, közel 30 százalékban a gazdasági totálkárral kapcsolatos teendõk és térítési anomáliák szerepelnek. Ezt követik 16 százalékkal azok a cserbenhagyásos esetek, amikor a kárt okozó azt hiszi, senki sem látta, mit követett el. Csaknem 100 kérdezõnek (14 százalék) akadt gondja azzal, hogy biztosítója nem fizette ki a helyreállítás teljes költségét.
Gazdasági totálkár: gyakoribb, mint gondolnánk
A gazdasági totálkár kifejezés azt jelenti, hogy az autó új alkatrészekkel történõ helyreállítása szakszervizben nem gazdaságos, mert a javítási költségek meghaladnák a gépjármû forgalmi értékét. és a kötelezõ felelõsségbiztosítás alapján történõ kárrendezés, javítás „gazdagodást nem eredményezhet” a törvényi szabályozás értelmében.
Az idõsebb kocsikat érintõ nagyobb ütközések gyakran járnak olyan súlyos sérülésekkel, amelyek révén a gépjármû gazdasági totálkárossá válik. A PBA szerint gazdasági totálkár esetén a kárszakértõ a rendelkezésére bocsátott adatok és a szemle jegyzõkönyv alapján meghatározza a gépjármû értékét a kár keletkezésének idõpontjában (káridõponti érték) Ebbõl levonják a sérült gépjármû értékét, (maradványérték) mivel az autó a tulajdonosnál marad. Két lehetõség közül választhat a károsult: az egyik, hogy a sérült gépjármûvet vagy a biztosító ajánlata alapján közremûködését kérve értékesítheti vagy pedig a szabad piacon hirdeti meg és adja el. A kártérítési összegbõl és a sérült autó vételárából másik kocsit vásárolhat magának. A második lehetõség: a kártérítésbõl a gépjármûvet saját maga is helyreállítathatja, hiszen ez csak a biztosító számára gazdaságtalan, mert a javítás költsége magasabb lenne, mint az autó értéke a kár idõpontjában.
Többször elõfordul, hogy a gazdasági totálkárosnak ítélt jármû devizahitellel, lízingel terhelt, ilyenkor sajnos a kgfb valamint casco biztosítás alapján történõ kárrendezésnél az illetékes biztosító nem tudja figyelembe venni az árfolyam-különbözetbõl adódó veszteséget a keletkezett kár megtérítésekor. Ilyen esetben egy lehetõség, - természetesen banki egyeztetést követõen - hogy a tulajdonos a kártérítésbõl állítatja helyre a gépjármûvet: kérvényezheti a banktól, hogy járuljon hozzá ezen helyreállításhoz, mert így a lízingszerzõdés érvényben maradhat. Ilyenkor a bank által megbízott szakértõ ellenõrizni fogja a munkát.
Ennél többet ér?
A tulajdonosok gyakran vitatják a biztosítók érték-megállapítását totálkár vagy lopás esetén. A gépjármû káridõponti értékének meghatározását a biztosító kárszakértõje a rendelkezésre álló eurotax program - minden Magyarországon forgalmazott autó, motorkerékpár és kisteherautó márkát és típust tartalmazó, piaci megfigyelésen alapuló adatbázis - alapján végzi, figyelembe véve a gépjármû saját paramétereit. Ilyen például a tulajdonosok száma vagy a futott kilométer, a korábbi elõzménysérülések vagy a mûszaki vizsga érvényessége” – magyarázza Horváth László. A vitáknál gyakran a biztosító által megállapított és a tulajdonos által valósnak ítélt árkülönbség az ok, de ha a tulajdonos a megállapított értékkel nem ért egyet, levélben forduljon a biztosítótársasághoz, dokumentációval alátámasztva igénye jogosságát.
Láttam, ki volt!
Kisebb csattanások, ütközések esetén meglehetõsen sok sofõr igyekszik elhagyni a helyszínt betétlap kitöltése nélkül – legalábbis a Totalcaron kérdezõk tanúsága szerint. Különösen akkor tesznek így a vezetõk, ha parkoló autónak ütköznek, és úgy vélik, senki sem látta õket. Ám a károsult vagy a szomszédok figyelhetnek az ablakból és felírhatják a rendszámot.
Mi a teendõ? Ha a szomszéd látta a káreseményt és a vétkes autó forgalmi rendszáma is rendelkezésre áll, úgy a károsult tulajdonos a saját biztosítójához fordulhat, hogy rendszám alapján bocsássa rendelkezésére a károkozó biztosítójának nevét, ahol a bejelentést megteheti. A baleset tanújának nevét és elérhetõségét is meg kell adni a késõbbi nyilatkozat megtételéhez. Cserbenhagyás révén rendõrségi feljelentéssel is élhet az elkövetõvel szemben.
Elõzmény sérülések
Sok panasz érkezik amiatt, hogy a biztosító kevesebbet térít meg, mint amennyibe a kárt szenvedett jármû javítása kerül. Íme, egy tipikus felvetés: kisebb karambol miatt a teljes lökhárítót fényezni kellett. A biztosító azonban csak a költségek felét állja, mondván, hogy korábbi sérülések voltak az alkatrészen.
Hasonló esetekben a biztosító kárszakértõje a kárfelvételi jegyzõkönyvön az elõzménysérülést rögzítette elõzménykárként. Jelölve van rajta az avulás mértéke amennyivel a fényezési költség térítését elfogadta. A kárt okozó gépjármû felelõsségbiztosításának terhére csak a baleset következtében bekövetkezett sérülés számolható el, a korábbi sérülések nem téríthetõek.