A koronavírus terjedése, a fertőzéstől való félelem és a telített egészségügyi ellátórendszer egyre több embert ösztönöz, vagy kényszerít arra, hogy online, vagy telefonos orvosi konzultációt válasszon személyes vizsgálat helyett. Világszerte mind több startup fejleszt távorvosi platformokat.

Az orvosokat és betegeket videokonzultáción keresztül összekötő platformok Európában eddig meglehetősen döcögve működtek, részben a betegek vonakodása, részben a szabályozási környezet miatt. Ezek közé tartozik többek között a francia Doctolib, és az AXA biztosítótársaság által támogatott Qare, a svéd Livi, a brit Push Doctor és a német Compugroup Medical is. Most azonban, mikor az egészségügyi ellátó intézmények teljesen leterheltek, vagy felkeresésük nem ajánlott, a betegek az ilyen szolgáltatókhoz fordulnak és a kormányok is igyekeznek enyhíteni a szabályozáson.

Az Európai Bizottság 2018-as becslései szerint a globális telemedicina piac 2021-re elérheti a 37 milliárd eurót, ami 14%-os éves növekedési ütemet jelentene. Ezek a számok azonban jóval magasabbak is lehetnek a mostani járványügyi helyzetet követően.

Az orvosi videokonzultációs platformot nyújtó francia Qare vezérigazgatója a Bloombergnek azt mondta, a jelenlegi járvány miatt teljesen átalakulhatnak a betegek szokásai. A társaság vezére szerint a telemedicina 2021-re a franciaországi mintegy 400 milliós orvosi konzultáció 10%-át teheti ki, a mostani elhanyagolható aránnyal szemben. A konzultációkért 20%-os díjat felszámoló Qare azt is elmondta, hogy az elmúlt néhány hétben a szokásosnál 25%-kal több foglalás érkezett. Tavalyi évben összesen 80 ezer konzultációra került sor a platformon keresztül, szemben a 2018-as 8 ezerrel.

A svéd Kry startup vezére is jelentős forgalomnövekedésről számolt be a Bloombergnek az elmúlt néhány hétben, a külföldi piacokon is, ahol működik, így Norvégiában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban.

Franciaország legismertebb telemedicina startup vállalkozása, a Doctolib a közelmúltban szintén 40%-os növekedést tapasztalt az időpontfoglalásban. A tavalyi, első üzleti évében 130 ezer videonkonzultáció folyt a platformján.

Svájcban és Észtországban már régóta működik a távorvoslás, kezdetben telefonos konzultációk formájában. Svájc most kezdi a videokonzultációk tesztelését csatlakoztatott önmérő eszközökkel öszekapcsolva, melyeket a páciensek otthonaikban használhatnak.

Németországban az állam kezdi enyhíteni a telemedicina szabályait, azonban ott a magánélet és az adatvédelem lakosság általi megítélése jelent inkább akadályt a szolgáltatás elterjedésének. A Doctolib is belépett már a német piacra, azonban elsőként telefonos konzultációval.

Itthon is léteznek már telemedicinával foglalkozó cégek. Ilyen például a DokiApp egészségügyi applikáció, amely az elsődleges orvosi véleményig vezető utat rövidíti le drasztikusan azzal, hogy a páciens egy telefonos applikáción keresztül 30 percen belül videokonzultálhat szakorvossal vagy pszichológussal. Másik hazai szereplő a New Yorki tőzsdén jegyzett vezető virtuális egészségügyi szolgáltató magyar leányvállalata, a Teladoc Hungary Kft, melynek szolgáltatásait elsősorban biztosítók és nagyvállalatok veszik igénybe. 2017 óta működik a MediCall mobil applikáció, mellyel a páciensek percalapú díjazás mellett kérhetnek telefonos segítséget az általuk kiválasztott szakorvosoktól.

A kormányok eddig óvatosak voltak a telemedicinával kapcsolatban, fékeket elsősorban azzal szabtak, hogy mi az, amit az egészségbiztosítás ezekből megtérít. A francia állam például a távorvoslásban egy párhuzamos magán egészségügyi ellátási rendszer kialakulását látja, amit nem tart üdvözlendőnek. A koronavírus azonban ezt megváltoztathatja. A francia egészségügyi miniszter nemrég azt mondta, hogy a kormány kiadott egy rendeletet, amely enyhíti a távorvoslást igénybe vevő betegek költségtérítésének szabályait.