Noha a világ figyelme most a koronavírus okozta járványra szegeződik, a globális felmelegedés továbbra is komoly veszélyt jelent. Szinte forrnak a világ tengerei. A rekord magas vízhőmérsékletek miatt a szakértők attól tartanak, idén kaotikus évnek nézünk elébe, rendkívül szélsőséges időjárással.

Az Egyesült Államok környezetvédelmi információs központja (NCEI) szerint múlt hónapban az Atlanti-óceán, a Csendes-óceán és az Indiai-óceán egyes részein rekord hőmérsékletet mértek. Az óceánok hőmérsékeltéből részben következtetni lehet az Atlanti-óceán hurrikán-szezonjának és az Amazonas-térség és Ausztrália erdőtüzeinek intenzitására és arra is, hogy folytatódni fog-e az USA déli részét sújtó rekordmeleg.

A Mexikói-öbölben, ahol a tengeri fúrások az USA olajtermelésének mintegy 17% -át teszik ki, a víz hőmérséklete 24,6 Celsius fok volt, ami 1 Celsius fokkal meghaladja a hosszú távú átlagot. Ha az Öböl vizei melegen maradnak, akkor az fokozhatja az onnan érkező viharok intenzitását – írja a Time.com. A part mentén a szárazföldeken is rekord hőmérsékletet mértek, Florida legmelegebb márciusát könyvelhette el idén.

A Colorado-i állami egyetem 2020-ra vonatkozó viharelőrejelzése szerint nyolc hurrikán alakulhat ki az Atlanti-óceánon az idei szezonban, amiből átlag feletti eséllyel legalább az egyik partot ér az Egyesült Államokban. Az USA jövő hónapban teszi közzé hurrikán előrejelzését.

Az egyik legismertebb példa arra, hogy az óceánok miként hatnak a globális időjárási viszonyokra, az El Nino néven ismert éghajlati jelenség. Ez akkor következik be, mikor a Csendes-óceáni térség Egyenlítő közeli területe szokatlanul felmelegszik, ami a légkörrel kölcsönhatásba lépve világszerte megváltoztatja az időjárási viszonyokat. Idén az El Nino kialakulásának esélye szakértők szerint kicsi, aminek a tudósok szerint az az egyik oka, hogy az éghajlatváltozás a világ összes óceánját felmelegíti.

Ha az Atlanti-óceán a június 1-jével kezdődő hurrikánszezon egészében meleg marad, az a trópusi ciklonokat is felerősítheti. 2017-ben a Harvey nevű vihar kis híján feloszlott, azonban mikor átjutott a Mexikói-öbölbe, négyes erősségű trópusi ciklonná erősödött, és eljutott Texasig, közel 70 ember halálát és 125 milliárd dollárnyi kárt okozva. A Katrina mellett a Harvey volt a legköltségesebb hurrikán a világtörténelemben.

Az óceánok szintén szerepet játszanak az erdőtüzek kialakulásában. Ausztrália és az Amazonas esetében a túlmelegedett óceánok elszívják az esőket a partoktól, szárazságot, aszályt okozva, mint ahogy az a tavalyi évben is bekövetkezett.

Kutatók korrelációt fedeztek fel az Atlanti-óceán északi részének tengerfelszíni hőmérséklete és az Amazonas erdőtüzei között, miszerint minél melegebbek a vizek, annál kevesebb csapadék esik Dél-Amerikában. A modellszámítások szerint már a márciusi altanti-óceáni hőmérsékletekből következtetni lehet arra, mennyire lesz száraz és tűzveszélyes az Amazonas vidéke.