Egy felelőtlenül aláírt vagy rosszul megfogalmazott bérleti szerződés sok bajt okozhat, bérlőnek és bérbeadónak egyaránt. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa minden bérlőnek azt tanácsolja, hogy a dokumentum aláírása előtt kérjen egy szemle típusú tulajdoni lapot az ingatlanról, így biztos lehet abban, hogy olyantól veszi bérbe, aki kiadhatja a lakást vagy házat. A szakértő hozzátette azt is, mindkét félnek érdeke, hogy határozott idejű legyen a szerződés.

Fő az óvatosság, tartja a mondás, és ez az ingatlanpiacon is igaz. Albérlet keresésekor is fontos odafigyelni minden apró részletre, mert nagyon sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát az, aki ragaszkodik a szerződéshez és jól elő is készíti azt.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint az egyik legfontosabb teendője a leendő bérlőnek, hogy lekérjen egy tulajdoni lapot az ingatlanról.

„Ez alapján lehet beazonosítani, hogy akivel szerződünk, jogosult-e a lakás kiadására. Ha nem a tulajdonossal vagyunk kapcsolatban, hanem egy céggel vagy megbízottal, akkor a tulajdoni lap mellé ezt a meghatalmazást is csatolni kell. Így lehetünk biztosak abban, hogy nem válunk csalás áldozatává” – mondta.

Hozzátette azt is, a szemle típusú tulajdoni lapon látni a jelenlegi tulajdonost, az ingatlan adottságait, hogy hány szobás, hány négyzetméter és hol van pontosan. Felelősen csak ezt átnézve lehet bérleti szerződést kötni.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról is beszélt, hogy érdemes egyéves határozott idejű szerződés kötni, két tanú előtt vagy ügyvéd ellenjegyzésével, mert ezek – hasonlóan a közjegyző által láttamozottal – kötelező erejűek. Tehát ha bármelyik fél nem tartja magát az abban foglaltakhoz, akkor a jogi lépések alapját képezhetik. Azt is említette, hogy a határozatlan idejű szerződések is jók, ugyanakkor ilyen esetekben csak elhúzódó procedúrával tudjuk visszaszerezni a saját birtokunkat, ha erre kerülne sor.

Gadanecz Zoltán közölte, Magyarországon viszonylag jó a gyakorlat, hogy a tulajdonosok kéthavi kauciót, illetve egyhavi bérleti díjat szoktak elkérni a lakásokért.

„A futamidő végén, amikor az ember elhagyja a bérleményt, a kauciót visszakapja. Keleten és a régi szocialista országokban inkább az a jellemző, hogy ezt az összeget csak lelakni lehet. Tehát a kauciót tekintve inkább nyugatra hasonlítunk, ahol a kaució arra való, hogy ha valamilyen költségrendezés nem történik meg, akkor erre lehet fordítani” – tette hozzá.