A világ továbbra is küzd a koronavírus okozta járvány hatásaival, ami a társadalom egyetlen szeletét sem hagyja érintetlenül. A Világgazdasági Fórum (WEF) 347 kockázatelemzőt kért meg világszerte, hogy rangsorolják a világjárvány utáni legsúlyosabb kockázatokat bekövetkezési valószínűségük szerint. Az eredmények összesítése és a közöttük lévő összekapcsolódások elemzése alapján a felmérés négy jelentős kihívást jelentő területet azonosított, melyek globális aggodalomra adnak okot.
Melyek a legvalószínűbb kockázatok a következő másfél évben?
A jelentés a kockázatot egy bizonytalan eseményként, vagy állapotként definiálja, amely jelentős negatív hatásokkal járhat bizonyos országokra és iparágakra nézve. A 31 kockázatot öt fő kategóriába sorolták: (1) gazdasági, (2) társadalmi, (3) geopolitikai, (4) technológiai és (5) környezeti kockázatok. Ezek közül a kockázatelemzők a gazdasági kockázatokat igen magasra rangsorolták, azonban a többi tényező messzemenő hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Gazdasági változások
A felmérésből kiderül, hogy a gazdasági visszaesés jelenti a legvalószínűbb veszélyt a közeljövőben. A munkanélküliség egész világon tapasztalható növekedése miatt hosszan tartó recessziótól a megkérdezett szakértők 68%-a tart.
A világjárvány felgyorsította a globális gazdasági rendszer strukturális átalakulását, ez azonban nem jár következmények nélkül. Mivel a központi bankok világszerte öntik a pénzt a válságcsomagok finanszírozására, ez óriási adósságterhet ró az országokra.
További aggodalomra ad okot, hogy a COVID-19 most a fejlődő országokat sújtja, ami megakaszthatja fejlődésüket. A megkérdezett kockázatelemzők 38%-a gondolja úgy, hogy ez néhány ország összeomlásához is vezethet.
Társadalmi veszélyek
Továbbra is jelentős kockázatot látnak a szakértők a járvány második hullámának, vagy más fertőző betegség kitörésében.
Az elemzők több mint ötöde számít arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek növekedni fognak, míg 16,4% szerint a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek kerülnek nyomás alá.
Geopolitikai problémák
A kereskedelem és az utazás további korlátozása az elemzők közel fele szerint jelent kockázatot.
A globális kereskedelem hirtelen akár 13-32%-kal is csökkenthet, míg a közvetlen külföldi beruházások további 30-40%-kal eshetnek 2020-ban az elemzők szerint. A külföldi segélyek csökkenése még jobban felerősítheti a már meglévő humanitárius kérdéseket, így például az élelmezési problémákat a válság sújtotta világrészekben.
Technológiai kockázatok
A technológia jelentős számú ember számára tette lehetővé a COVID-19 hatásaival való megbirkózást, többek között a távoli munkavégzést. Ugyanakkor sokak számára a digitális eszközök nem elérhetők.
A megkérdezett kockázatelemzők több mint egyharmada növekvő aggodalommal tekint a távoli munkavégzés miatt bekövetkező kibertámadásokra. További közel 25% hátrányként látja a gyors automatizálást, különösen azokban a szakmákban, amelyek nem teszik lehetővé a távoli munkavégzést.
Környezeti ártalmak
A COVID-19 potenciálisan megállíthatja az éghajlatváltozással kapcsolatos előrelépéseket is, mert bár a lezárások alatt kezdetben csökkent a szennyezés, becslések szerint a gazdaság újraindulásakor a korábbinál is nagyobb lehet a károsanyagkibocsátás.
A fenntarthatósági szempontok a sokkal közvetlenebb fenyegetések miatt háttérbe szorulhatnak, a késletetett beruházások tovább hátráltathatják a globális kockázatnak számító környezetvédelmi kérdések megoldását.
Mely kockázatokkal jár a legnagyobb probléma?
A kockázatelemzőktől azt is megkérdezték, hogy ezek közül a kockázatok közül melyiket tartják a leginkább aggasztónak a világ számára. A válaszok meglehetősen nagy szórást mutattak, azonban a társadalmi és geopolitikai tényezőknek nagyobb hangsúlyt adtak.
Különösen magas volt a szakértők körében egy újabb világjárvány kitörése (40,1%), és a határlezárások (35%) miatti aggodalom.
Öröm az ürömben, hogy sok szakértő lehetőségként is tekint a helyreállításra, amely globális rendszereink „újraindítását” is lehetővé teszi.