A TBSZ – 2010-es bevezetése óta – elterjedt megtakarítási formává vált. A konstrukció lényege, hogy a TBSZ számlára a tulajdonos pénzt fizethet be, és ebbõl „pénzügyi eszközöket” vásárolhat, amelyeket hozamukkal együtt a TBSZ-en írják jóvá, ha pedig a számlatulajdonos ezeket legalább 5 évig nem vonja ki a TBSZ-rõl, akkor a teljes állományhoz adómentesen juthat hozzá. Az eredeti törvényi szabályozás szerint akkor lehetett egy befektetést TBSZ-re helyezni, ha az értékpapírnak minõsült és az ügyletet befektetési szolgáltatón keresztül kötötték meg.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója szerint – adó- és befektetési tanácsadók sugallatára – hazai cégtulajdonosok százai alakították kft-iket zrt-vé, majd vették az így kibocsátott részvényeket TBSZ-re, hiszen a részvények értékpapírnak minõsülnek, a befektetési szolgáltatóknak pedig nem tiltja a törvény, hogy zrt-k adásvételénél mûködjenek közre. A módszert alkalmazók így 5 év elteltével szja-mentesen vehették fel a cégük által megtermelt nyereséget. Ez nyilvánvalóan ellentétes volt a jogszabályalkotó eredeti céljával, ezért a jogalkotó 2013. január 1-jétõl kizárta azt a lehetõséget, hogy magánszemélyek a zrt. által kibocsátott részvényeket TBSZ-re helyezzék – teszi hozzá a jelentés.

Slágermegoldások

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda jelentése szerint a TBSZ-szel kapcsolatos adótervezési lehetõségek továbbra sem szûkültek be véglegesen, hiszen a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságok részvényei a továbbiakban is tartós befektetési számlára helyezhetõk. Ugyan egy nyrt. átvételének és mûködtetésének a költségei lényegesen magasabbak, mint egy zrt-é, valamint az nyrt. számos jogszabályi közzétételi kötelezettségnek köteles megfelelni, és emellett a nyilvános mûködés is nyilvánvalóan számos hátránnyal jár, az adótanácsadók napjainkban egyre gyakrabban javasolják az nyrt. közbeiktatásával és részvényei TBSZ-re helyezésével megvalósuló adóstruktúrákat – derül ki az összefoglalóból.

„Lényegében csak az a kérdés, hogy a magánszemélynél az adóelõny ellensúlyozza-e azt a többlet macerát és költséget, amivel egy nyrt. átvétele és mûködtetése jár” – foglalta össze dr. Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda irodavezetõ partnere.

Jövõ év márciusától ugyan a nyilvánosan mûködõ társaságoknak tõzsdére kell menniük, Jalsovszky Pál szerint azonban a Budapesti Értéktõzsdén bevezetett ún. „technikai” kategória lényegében többletkövetelmény nélkül teszi majd továbbra is lehetõvé a valósan forgalmazni nem kívánt részvények tõzsdei bevezetését, és így a TBSZ számlák ilyen jellegû felhasználását.

Nem feltétlenül kell azonban lemondani a zrt-krõl sem a TBSZ-szel összefüggésben, mutat rá a jelentés. Az szja-törvény TBSZ-re vonatkozó szabályai ugyan a zrt-k részvényeit kizárják a TBSZ alkalmazhatóságából, de nem zárják ki a zrt-részvényekre kötött származékos ügyleteket.

„Ha a számlatulajdonos nem magát a zártkörûen kibocsátott részvényt, hanem egy ahhoz kapcsolódó származékos pozíciót vesz TBSZ-re, az adómentességtõl nem esik el. Persze az ilyen ügyletek alaposabb elõkészületet igényelnek egy saját tulajdonú vállalkozás TBSZ-re vételének biztosíthatósága érdekében, hasonlóan a vállalkozás nyrt-be viteléhez” – magyarázza Jalsovszky Pál.

Az ügyvédi iroda összefoglalója szerint a TBSZ-ek népszerûségét várhatóan ugyancsak növeli a januártól induló számlahordozhatóság. Eddig ugyanis a szabályozás a TBSZ-eket röghöz kötötte: ha a TBSZ-t egy adott befektetési szolgáltatónál nyitották meg, onnan többé nem volt elvihetõ.

„Ez értelemszerûen kizárta a befektetési szolgáltatók versenyét a már létezõ számlák tekintetében, aminek elsõsorban az alacsony hozamot produkáló szolgáltatók ügyfelei látták kárát” – magyarázta Jalsovszky Pál.

A TBSZ-ek januártól a hozzájuk kapcsolódó kedvezmények elvesztése nélkül átvihetõek lesznek egy másik befektetési szolgáltatóhoz, ezáltal a TBSZ-en elérhetõ adóelõny várhatóan egyre magasabb szolgáltatási színvonallal lesz kombinálható – tette hozzá a szakértõ.