Angela Merkel kiemelte, hogy a munkaerõ szabad áramlásának uniós alapelvét ugyan nem szabad megkérdõjelezni, de "nem szabad szemet hunyni a szociális visszaélések felett". Hangsúlyozta, hogy egyelõre nem látni, milyen intézkedésekre van szükség ezen a területen.

A kormány tárcaközi bizottságot állított fel annak vizsgálatára, hogy milyen kihívások elé állítja a szociális ellátórendszert a munkaerõ szabad áramlása, amely teljessé vált a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszûnésével - mondta Angela Merkel.

Az euróövezet gazdasági, pénzügyi helyzetét elemezve figyelmeztetett, hogy a válság ugyan nem szerepel már kiemelt helyen a hírekben, de még nem ért véget. Az a legfontosabb, hogy valutaunióból gazdasági unió alakuljon ki. Ehhez az uniós szerzõdéseket is "tovább kell fejleszteni" - mondta a német kancellár.

Társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekrõl szólva egyebek között kiemelte, hogy a nagykoalíciós kormány nem emel adót és nem vezet be új adónemeket, a költségvetést pedig egyensúlyba hozza. Az óránkénti 8,5 eurós, általánosan kötelezõ minimálbér bevezetését jó kompromisszumnak nevezte, és védelmébe vette a következõ nemzedékekre háruló terhek miatt széles körben bírált nyugdíjreformot.

A kormány szerdai ülésén elfogadott javaslat szerint 45 évi járulékfizetés után a 65 évrõl 2030-ig fokozatosan 67 évre emelkedõ nyugdíjkorhatár elõtt 4 évvel, 63 évesen nyugdíjba lehet majd vonulni, és nagyobb nyugdíjat kapnak majd azok az anyák, akik 1992 elõtt szültek.

A nagykoalíció "nagy feladatok megoldására" alakult - emelte ki a kancellár. Ilyen feladata az energiapolitikai fordulat - az atomerõmûvek leállítása és a kiesõ termelés megújuló energiaforrásokra alapozó pótlása -, amelynek végrehajtása során kiemelt cél, hogy a villamos áram megfizethetõ maradjon mindenki számára. Az energiapolitika gyökeres átalakítása Németország következõ "exportslágere" lehet - mondta Angela Merkel.