Alkalmazkodnia kell a társadalomnak a demográfiai változásokhoz
2014.04.25
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szervezett, Idõsek a családban címû konferencián a demográfiai folyamatokat vizsgálták; az elõadók arról beszéltek, hogy a csökkenõ gyermekszám és az egyre hosszabb élettartam miatt középpontba kerül az idõsödés témája, és ez egyre több - a nyugdíjazást és a szociális, egészségügyi ellátórendszert is érintõ - kérdést vet fel.

Az elmúlt három évtizedben 800 ezerrel csökkent az ország népessége, és a családszerkezet is nagyon megváltozott; egyre kevesebb gyerek születik, miközben egyre hosszabb a várható élettartam; így a társadalomban egyre nagyobb számban és arányban élnek idõs, illetve idõsödõ emberek - - mondta az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) család- és esélyteremtési politikáért felelõs helyettes államtitkára Budapesten.
Fülöp Attila utalt arra is, hogy míg 1980-ban még csak 18 százalékos volt azoknak a háztartásoknak a számaránya, amelyekben kizárólag idõs emberek éltek, addig ez az arányszám 2011-re 27 százalékra emelkedett, miközben a többgenerációs háztartások száma csaknem a felére csökkent ugyanebben az idõszakban.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke is arról beszélt, egyre nagyobb az idõsödõk részaránya a népességben, és örvendetes, hogy egyre hosszabb életet élnek az idõsek, ugyanakkor ez olyan strukturális átalakulást okoz a társadalomban, amellyel nemcsak kutatóknak kell foglalkozniuk, hanem a politikai döntéshozóknak is. Így például olyan intézményrendszerekre lehet szükség, amelyek javítják az idõsek életkörülményeit és elõsegítik, hogy aktívan, emberhez méltó módon tölthessék életüket.

Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója arról beszélt, még mindig nagyon magas adó terheli a gyereknevelést, és felvetette azt is, hogy a gyerekvállalást el lehetne számolni a nyugdíjrendszerben.

A fõigazgató szerint elõbb-utóbb európai szinten is õszintén kell beszélni a demográfiai helyzetet is érintõ migrációs folyamatról, arról, hogy a szabad munkaerõ-áramlás lehetõségével élve a jól képzett fiatalok elvándorolnak a "peremországokból", Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról, miközben például "Németország a demográfiai kataklizmáját a peremországok kontójára fogja megoldani".

Példaként említette, hogy Magyarországról jelenleg 160 orvos dolgozik Svédországban, ez - csak a képzési költségeket számolva - azt jelenti, hogy Magyarország 9 milliárd forinttal "szponzorálja a svéd államháztartást". Szerinte "ezt valamiképpen el kellene számolni, mert ez tartósan mûködésképtelen" helyzet.