A KSH adatai szerint 2013-ban a magyar lakosság összesen 16 millió külföldi utazást tett, ebbõl 31,6 millió napot turisztikai céllal töltött külföldön. A többnapos turisztikai célú utazások esetében Németország (649,5 ezer utazás) és Ausztria (606,2 ezer utazás) volt a legnépszerûbb úti cél a magyar lakosság körében. A külföldre történõ utazások átlagos hossza 2,8 nap,a turisztikai célú külföldi utazások átlagos hossza pedig 3,9 nap volt.

A 3-4 napos utazások a városlátogatásokra jellemzõek leginkább, ami manapság egyre népszerûbb fajtája az utazással egybekötött kikapcsolódásnak. A városlátogatás azok körében kedvelt utazási forma, akik pihenésüket kulturális élményekkel akarják egybekötni. Az európai fõvárosok és nagyvárosok pedig tökéletesen megfelelnek ennek a célnak. Az Allianz 2013 végén Facebookon közzétett, utazással kapcsolatos nem reprezentatív felmérésébõl kiderül, hogy a városlátogatás céljából külföldi utat tervezõk 24 és 52 év között vannak, átlagéletkoruk 36 év. A felmérés alapján a nõk és férfiak között nincs jelentõs különbség ezen a téren, mindössze két százalékkal magasabb a férfiak aránya a kulturális céllal történõ utazás kedvelõi között.

A hosszú hétvégéket sokan kihasználják az utazásra. Az Allianz 2013-as statisztikái szerint a 30 napra vagy annál rövidebb idõtartamra kötött szerzõdések 25 százaléka magába foglalja valamely hosszúhétvégét. Míg egy átlagos napon 285 ember rendelkezik az Allianznál utasbiztosítással, a hosszúhétvégék átlaga megközelíti a 3000 darab szerzõdést. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából, a Trend International Market Research Kft. által, 2013-ban, az utazási tervekkel kapcsolatban végzett kutatás szerint a hosszú hétvégékhez kapcsolódó utazások jellemzõen (69,0%-ban) 1–4 naposak és a külföldi, hosszú hétvégére esõ utazások többsége a környezõ országokhoz kapcsolódik, a leggyakrabban Ausztriába utaznak/utaztak a háztartások (20,1%)[1].

Pár nap alatt is adódhatnak azonban olyan kellemetlen meglepetések, amik megkeseríthetik a kikapcsolódásra szánt napokat. Ezekre a váratlan helyzetekre mindenkinek fel kell készülnie, függetlenül attól, hogy tengerparti nyaralást, extrém sportot vagy városlátogatást tervez. Az Allianz Facebookos felmérése azt mutatta, hogy a városlátogatók mind fontosnak tartják utazásuk biztosítását, jelentõs részük azonban úgy gondolja, hogy az európai utazások során az Európai Egészségbiztosítási Kártya téríti egy esetlegesen bekövetkezõ baleset költségeit, sõt akadnak olyanok is, akik úgy gondolják, a sürgõsségi ellátások még a kártya megléte nélkül is ingyenesek. A valóságban azonban ez nem így van, és megfelelõ biztosítás hiányában saját pénztárcánkból kell megfizetni ezt az összeget.

„Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltásával nem élveznek teljes védelmet. Az egészségkártyával csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást az Európai Unió területén, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerzõdésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben az igénybe vett ellátás költségeit a baleset elszenvedõjének kell megfizetnie, ehhez pedig mindenképpen érdemes az elutazás elõtt utasbiztosítást is kötni” – hívja fel a figyelmet Kádár Péter, az Allianz Hungária Zrt. életbiztosítási igazgatója.