A jó vezetõ gyorsan dönt és a hatékonyan kommunikál

Az üzleti szférában és a közigazgatásban egyaránt szükség van a vezetõképzésre – derült ki a Mathias Corvinus Collegium friss felmérésébõl, amelyhez 213 diákot kérdeztek meg. Az egyetemisták és fõiskolások 84 százaléka szerint szükséges, hogy a piaci szektorban vezetõket képezzenek, 85 százalékuk pedig úgy látja, hogy az önkormányzati és az államigazgatásban is elengedhetetlen az ilyen programok szervezése, illetve bõvítése.

„Akár a közigazgatásról, akár a piaci szektorról van szó, elemi gazdasági érdek, hogy a döntéshozók megfelelõ képzettségûek és felkészültségûek legyenek” – mondta Szalai Zoltán, az MCC igazgatója. Hozzátette: „az egyre zordabbá váló gazdasági helyzetben drámai módon növekedett a vezetõk személyes felelõssége, miután általános tapasztalat, hogy a rutinok, a korábban kipróbált válságkezelési technikák rendre csõdöt mondanak. Ilyen körülmények között elengedhetetlen a megfelelõ képzés”.

A felmérésben résztvevõ hallgatók szerint a vezetõi képességek jelentõs része tanulható, a válaszadók többsége, 52 százaléka látja úgy, hogy a tanulás legalább annyira fontos, mint az adottságok. A diákok 38 százaléka szerint inkább az adottságra van szükség, de tanulni is lehet a vezetést, ugyanakkor mindössze 2 százalék véli úgy, hogy az irányításra egyszerûen születni kell, a tanulásnak semmilyen szerepe nincs. „A kitöltõk többsége szerint a szükséges tulajdonságok tanulással fejleszthetõek, de alapvetõ veleszületett képességekre is szükség van ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen a feladatára” – húzta alá Szalai Zoltán.

A diákok a gyors döntéshozatali képességet tartják egy vezetõ legfontosabb szükséges tulajdonságának, a megkérdezettek 78 százaléka emelte ki ezt az elsõ helyen; nem sokkal utána a hatásos kommunikáció következik, ezt a válaszadók 74 százaléka értékelte elsõszámú erényként. „A válság éveiben a vezetõknek sokkal több döntést kell hozniuk, méghozzá sokkal gyorsabban, mint a 2008 elõtti idõkben; úgy tûnik, ezt a nyomást a válaszadók is pontosan érzékelik” – magyarázta Szalai Zoltán, aki szerint mára már közhely, hogy ha valaki nem képes megfelelõen kommunikálni az elvárásait, legyen bármennyire is alkalmas a pozícióra, nem fog tudni hatékonyan irányítani. Hozzátette: egy szervezeten belül a hatékony kommunikáció éppen annyira fontos, mint amennyire az a külsõ környezetében.

Ugyanakkor a rövidtávú tervezés és a rizikóvállalás kevésbé fontos a diákok szerint, az elõbbit 25 százalék, az utóbbit csupán 15 százalék emelte ki. „A felmérés megmutatta, hogy a diákok sokkal fontosabbnak értékelik a hosszú távú, mint a rövidtávú tervezést, illetve az is kiderült, hogy a veszélyes döntések meghozatala, ami jelentõs haszonnal, ám gyakran hatalmas kockázattal is jár, nem erényként jelenik meg a válaszadóknál” – mutatott rá Szalai Zoltán.