Komoly kihívások előtt áll a biztosítási szektor: a terítéken lévő EU-s szabálymódosítások (PRIIPs-SII-IDD revíziói) mellett a digitalizáció előmozdítása is jelentős terhet ró Európa biztosítóira. Mindezek a feladatok elengedhetetlenné teszik az európai szintű együttműködést, amiben a biztosítókat tömörítő európai szövetség, az Insurance Europe fő szerepet játszik.

Az alábbiakban egy kivonat olvasható a Michaela Kollerrel, az Insurance Europe főigazgatójával készült interjúból, amit a lengyel biztosítók szövetsége (PIU) készített. A teljes cikk angol nyelven itt érhető el.

Hogyan teljesített az európai biztosítási ágazat a világjárvány idején?

Még túl korai megállapítani a COVID-19 ágazatra gyakorolt hatását. Annyi kijelenthető, hogy az uniós biztosítási szektor sikeresen vészelte át eddig a válságot, a biztosítóknak sikerült megőrizniük szolvencia helyzetüket. Jóval nehezebb azonban meghatározni a COVID-19 egyes üzletágakra gyakorolt hatását.

Hogyan érdemes kezelni a jövőbeni járványokat biztosítási szempontból?

A jövő egyik kulcskérdése, hogy az ilyen események fedezhetők-e biztosításokkal. Jelenleg az üzemszünet-biztosítások esetében a pandémia jellemzően a kizárások közé tartozik. Ennek számos oka van. A jövőbeni megoldásokhoz szükség lenne az állami szektor erős részvételére. A biztosítási ágazat elkötelezett amellett, hogy szerepet vállaljon egy működőképes megoldás keresésében, amely segíti a társadalmakat és a gazdaságokat a jövőbeni járványokra történő jobb felkészülésében.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie az európai biztosítóknak a következő években?

Az egyik legfőbb területet az Európai zöld megállapodás jelenti. Az ágazatot különösen aggasztja, hogy a globális hőmérsékletemelkedés megnehezítheti a megfizethető pénzügyi védelem nyújtását, ami a modern társadalom megfelelő működéséhez szükséges. Továbbra is a hatóságok feladata például, hogy az építési szabályzatok révén biztosítsák, hogy a magas kockázatú területeken ne építsenek. A biztosítók segítséget nyújthatnak ehhez a döntéshozóknak a kockázatok jobb feltérképezésében.

Emellett a biztosítók, Európa legnagyobb intézményi befektetőiként szintén hozzájárulhatnak a szén-dioxid-semleges, erőforrás-hatékony és fenntarthatóbb gazdaság felé történő átmenet finanszírozásához. Ugyanakkor ehhez megfelelő jogszabályokra van szükség, például hogy a befektetést befogadó társaságok megadják azokat a fenntarthatósági adatokat, amelyekre a biztosítóknak befektetőként szükségük van. Emellett a Szolvencia II irányelv is jelentős felülvizsgálatra szorul. Összességében ambiciózus szakpolitikai fellépésre van szükség annak ösztönzésére, hogy a gazdaság minden szektora alkalmazkodjon a fenntarthatósághoz.

Szintén komoly kihívást jelent a digitalizáció. Az Insurance Europe küzd azért, hogy innovációt hátráltató szabályozási akadályok felszámolásra kerüljenek. A Bizottság digitális pénzügyi stratégiája fontos lépést jelent ebbe az irányba.

Az interjú további részében a PRIIPs rendelet, a biztosításértékesítési Irányelv (IDD) és a Szolvencia II irányelv felülvizsgálatáról, illetve az Insurance Europe ezzel kapcsolatos álláspontjáról, valamint az uniós jogszabályokban rejlő következetlenségekről, átfedésekről és duplikációkról és ezek lehetséges feloldásáról esik szó. A teljes interjú itt érhető el.