Orvosi feljegyzések alapján német kutatók azt állítják, hogy a zenészek, karmesterek és egyéb zenével foglalkozók körében a halláskárosodás kockázata miatt indokolt lenne a védõintézkedések bevezetése.

A brémai Leibniz Institute for Prevention Research and Epidemiology-BIPS kutatói három német biztosítótársaság adatait vizsgálták meg, összehasonlítva a hallási problémával kezelt zenészek és lakosság adatait.

A 2004 és 2008 között biztosított mintegy 3,3 millió 18-66 év közötti személy között több mint 2000 személyt azonosítottak zenészként a szövetségi foglalkoztatási adatok alapján. Közülük mintegy 238 személynek volt valamilyen szintû halláskárosodása.

A 3,3 millió nem zenész biztosított közül körülbelül 280 ezren szenvedtek halláskárosodást. Összességében a zenészek 1,45-szor nagyobb valószínûséggel szenvedtek valamilyen típusú halláskárosodást, mint a nem-zenészek, ugyanakkor 3,6-szer nagyobb valószínûséggel okozta zaj a hallásproblémájukat, mint a nem-zenészek esetében. Ez egyben a leggyakoribb ok körükben a hallásproblémák kialakulására.

A német kutatók szerint a zaj okozta halláskárosodást – amely a nehéziparban, vagy egyéb, nagy zajnak kitett munkahelyen dolgozókat is érinti - számos tényezõ befolyásolja. A zenészek esetében fontos tényezõ, hogy hány éve dolgoznak zajnak kitéve, illetve, hogy milyen hangszeren játszanak, zenekari zenészek esetében pedig az is, hogy hol foglalják el helyüket a többi zenészhez képest.

Tekintettel a hivatásos zenészek számára, és az õket érintõ halláskárosodás valószínûségére, amely súlyos életminõség romlást eredményezhet, a zenészek halláskárosodásának közegészségügyi jelentõsége van – állítják a német kutatók. Éppen ezért megelõzõ intézkedéseket javasolnak, például speciális füldugó, vagy a zenekar szekciói közötti hangvédõ-pajzsok formájában.

Természetesen nem csak a zenészek, de a hangos koncertek közönsége, vagy a fejhallgatóval zenét hallgatók is ki vannak téve a halláskárosodás kockázatának. Kutatások szerint a tizenévesek körében is kezdenek mutatkozni a hangos zene káros hatásai.  A hangos zajt követõ fülcsengés például egy rossz jel – mondják a kutatók. De még ha a hallás vissza is áll a normális kerékvágásba, a hallásvesztés – amely elõször a magasabb tónusú hangokat érinti – tovább fejlõdhet.